Szigeti veszedelem II. elemzés
6, Nyelvezete: Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi
7, Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság elkerülése.
8, Az eposz barokk jellegét adja: – zárt, monumentális szerkezet. – fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben). – a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása. – a mitikussá növelt hős: Zrínyi. – feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel. Oka: a győzelem erkölcsi
Lapozz a további részletekért
1 2
Címkék: A Szigeti veszedelembarokkelemzéseposzi-kellékIstenkörmondatmagyar irodalomszerkezetversvitézZrínyi-Miklós