Hirdetés

Petőfi tájköltészetének elemzése röviden

3 perc olvasás
Sík vidék Petőfi idézettel

Életrajz

Petőfi a romantika korában élt és alkotott. 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Anyja Hrúz Mária, apja Petrovics István. Nagyon fiatalon szinte gyerekként beáll segédtanítónak és vándorszínésznek, hogy segítse családja anyagi helyzetét. Írói-költői pályája az 1840-es években bontakozik ki. Több témában alkotott írt: népies versek, családi líra, tájversek, szerelmi költemények, forradalmi látomásköltészet, elbeszélő költemények. Felesége Szendrey Júlia volt. Petőfi számára a szülőföldje jelentette a legszebb tájat és egy új tájeszményt vezetett be, a romantika vadregényes hegyvidékeivel szemben állítja a síkságot.

Hirdetés

Az alföld

(A vers teljes szövege itt található.)

1844-ben keletkezett, a vers címe a szülőföldjére utal. Szerkezetét tekintve 12 versszakból áll a vers. Már az első két versszakban ellentét figyelhető meg a hegyvidék és a síkság között. A költő egy pontból kiindulva figyeli az alföldet kintről haladva egyre befelé. Az uralkodó évszak a tavasz és a nyár, ahol a mozgás az élettel teliség figyelhető meg mind az emberek, mind az állatok körében. Az utolsó előtti versszakban a költő ismét visszatér a kinti világhoz, ahol ismét a messziségbe réved a figyelem pedig a templomtornyok tetejére terelődik. Az utolsó versszak egy személyes vallomás a költő részéről, ami kifejezi az alföldhöz való viszonyát, szeretetét. A költő itt született és itt is akar meghalni.

Ezzel a költeménnyel hasonlítható össze az 1848-ban keletkezett verse.

A puszta, télen

A címből kiderül, hogy uralkodó évszak a tél. Szerkezetét tekintve 8 versszakból áll. Ellentétes a másik verssel, mivel a téli puszta üressége csöndje jelenik meg ebben a versben, mivel a nyári alföld táját lassan beborítja a hó. 4-6 versszakig az emberi élet színhelyére kerül a figyelem pl: az üres halászkunyhók, csendes tanyák, csendes csárdák. A költő itt is kívülről befelé halad a tájleírásban, de a mozgalmasságot felváltja a mozdulatlanság. A vers befejező versszakában látomásszerűség jelenik meg, a benti világból ismét a kinti világon lesz a figyelem. az utolsó versszak szinte megszemélyesítések sorozata:

Mint kiűzött király országa széléről,
Visszapillant a nap a föld pereméről,
Visszanéz még egyszer
Mérges tekintettel,
S mire elér a szeme a tulsó határra,
Leesik fejéről véres koronája.

Összegzés:

Petőfi látomásszerűen ábrázolja szülőföldjét kívülről befelé haladva. Árulkodik ez a két vers a hazához főződő viszonyáról.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!