Petőfi tájköltészete

Bevezetés: A reformkor (történelmi és kulturális háttér)

• 1819 májusában megindul az irodalmi élet, bemutatták Kisfaludy Károly műveit. Őt és Pestet helyezték az irodalmi középpontjába. Az írok jelenléte meghatározóvá vált a közéletbe. Különböző irodalmi folyóiratok, évkönyvek jelentek meg, mint például az Auróra vagy ezzel szemben fellépő évkönyv: Hébe.
• Az elégedetlenség életre hozta az Első Reformországgyűlést. A kor vezető ereje a köznemesség lett. Pozsonyi Országgyülésen Széchényi felajánlotta jövedelmét a kultúra fejlesztésére. Az orszgággyülésről Kossuth kéziratos tudósításokat jelentetett meg. 1837-ben a Pesti Magyar Színház megnyílt. Megalakult a Kisfaludy Társaság.
• Jelentős folyóiratok pl.: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Atheneum, Figyelő.
• 1825-től kibontakozó Reformmozgalmak nem hoztak jelentős változásokat. 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv. Az 1848-as  forradalom hatására az utolsó rendi Országgyülés elrendelte a jobbágy felszabadítást, a közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget.
• Ebben a korszakban élt Petőfi Sándor, őt is nagyban befolyásolt a kulturális és politikai élet.

Tárgyalás: Petőfi életrajza és költészete

A művek címére kattintva a művek teljes szövegét elolvashatod.

• 1823. január 1.-én született Kiskőrösön, Apja Petrovics István, mészáros mester. Anyja Hrúz Mária.
• 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ezt a helyet tekinti a költő születési helyének.
• Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya.
• Az ifjú kor a vándorlás évei: A költő apja 1838 tönkrement és 5-6 év nyomorúság következik, majd a vándorlás évei.
• Először Pesten a Nemzeti Színházban lesz kisegítő, majd Sopronban katonának áll. Betegsége miatt leszerelik. Pápán diákoskodik, itt ismerkedik meg Jókai Mórral.
• 1842 május 22-én az Atheneum c. folyóiratban megjelenik Borozó c. verse. 1842-43-ben vándorszínésznek áll.
• 1844 febr.-ban Debrecenből gyalog Pestre megy, ahol Vörösmarty támogatásával a Nemzeti kör vállalja verseinek kiadását.
• 1844 július 1-től a Pesti divatlap szerkesztője.
• Ebben az évben jelenik meg A helység kalapácsa c. komikus eposza.
• 1845-ben írja meg a János Vitézt. Megismerkedik Csapó Etelkával. Hozzá fűződő verseit összegyűjtötte Citruslombok Etelka sírjánál címmel. Vidéki körútra indul és életében újabb szerelem következik Mednyánszki Berta személyében, hozzá fűződik a Szerelem Gyöngyei c. versciklus.
• A válság Petőfinél 1846-ig tartott. Ebben az évben megjelent a Felhők c. epigramma gyűjtemény.
• 1846 tavaszán bekapcsolódik az irodalmi életbe Pesten (Tízek társasága).
• 1846 szeptember 8-án egy bálon megismerkedik Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül vesz. Kapcsolatuk szenvedélyes ingadozó, A költő ezt a kétértelműséget nagyon megszenvedte, a versei tele vannak bizonytalansággal. Petőfi számára Júlia megfejthetetlen titok.
• A Toldi megjelenése után barátságot köt Arany Jánossal.
• 1848. júniusában megírja az Apostol című művét, 1849-ben Bem oldalán harcolt, majd 1849 júl.31-én eltűnt a segesvári csatában.

Költészetének témái

• tájversek és hazafiasságot tükröző versek
• forradalmi versei, buzdító költeményei
• szerelem élménye
• költői hitvallás
• szabadság gondolata és érzete

Tájköltészetének újszerűsége

• Tájköltészetének újdonsága, hogy rokon a népies életképek világával.
• Tájleíró költemény műfaja: Az epika-líra határán álló műfaj. Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel.

Az alföld című vers elemzése

• Az alföld c. verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről.
• Az indító kép az alföld szembeállítása, szakítása a romantikus tájszemlélettel. Elutasítja a vadregényes tájat, helyette a tengersík vidéket helyezi előtérbe. Újszerű az a szemlélet, mely Petőfinél két tényezőből fakad. Szülőhelye az alföld így a szülőföldhöz való kötődés jelenik meg benne, másrészt a szabadság érzet adja. Az érzelmeket megformáló kép, keretbe foglalja a tényleges tájleírást.
• A képzeletben felülről szemlélt táj végtelen képe tárul elénk a Dunától a Tiszáig.
• Az alföld c. vers a perspektíva kezelés mesterműve. Az átfogó kép után rajzolódik ki a részlet. A kép egyre szűkül. A gulya ménes utána tanyák, majd a csárda képe jelenik meg. A távoli képek mozgalmával szemben itt már az apróbb részletekre fordít figyelmet. Az utolsó előtti versszakban a kép ismét kitágul. A részletek szemrevételezése után újból az egész a végtelen a róna képe tárul elénk. „Messze hol az ég a földet éri” A befejező szakaszban visszatér a lírai elem az alföld iránti szeretet,mely összefonódik a születés és a halál képével

A puszta, télen c. mű elemzése:

• A forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg.
• Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta.
• Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak. Vánszorog az idő. Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje.

Befejezés

• Petőfi milyen művekben, alkotásokban alkotott még:
• 1844-45 János vitéz
• 1847. Tigris és hiéna (dráma, könyv alakban),
• 1847. Beszél a fákkal a bús őszi szél…
• Új témakört jelen irodalmában: a családi lírája, újszerűsége abban rejlik, hogy legszemélyesebb, legbelsőbb családi kapcsolatairól és fesztelen közvetlen modorban szinte közügyként beszél.
• Meglepő az a nyíltság, amivel Petőfi a közte és apja között húzódó szakadékról ír.

Arany és Petőfi kapcsolata

• 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt:

„TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! … Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.'(Arany Jánosnak, részlet)