Hirdetés

Petőfi tájköltészete

8 perc olvasás
Sík vidék Petőfi idézettel

Bevezetés: A reformkor (történelmi és kulturális háttér)

  • 1819 májusában megindul az irodalmi élet, bemutatták Kisfaludy Károly műveit. Őt és Pestet helyezték az irodalmi középpontjába. Az írok jelenléte meghatározóvá vált a közéletbe. Különböző irodalmi folyóiratok, évkönyvek jelentek meg, mint például az Auróra vagy ezzel szemben fellépő évkönyv: Hébe.
  • Az elégedetlenség életre hozta az Első Reformországgyűlést. A kor vezető ereje a köznemesség lett. Pozsonyi Országgyülésen Széchényi felajánlotta jövedelmét a kultúra fejlesztésére. Az orszgággyülésről Kossuth kéziratos tudósításokat jelentetett meg. 1837-ben a Pesti Magyar Színház megnyílt. Megalakult a Kisfaludy Társaság.
  • Jelentős folyóiratok pl.: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Atheneum, Figyelő.
  • 1825-től kibontakozó Reformmozgalmak nem hoztak jelentős változásokat. 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv. Az 1848-as  forradalom hatására az utolsó rendi Országgyülés elrendelte a jobbágy felszabadítást, a közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget.
  • Ebben a korszakban élt Petőfi Sándor, őt is nagyban befolyásolt a kulturális és politikai élet.

Tárgyalás: Petőfi életrajza és költészete

A művek címére kattintva a művek teljes szövegét elolvashatod.

  • 1823. január 1.-én született Kiskőrösön, Apja Petrovics István, mészáros mester. Anyja Hrúz Mária.
  • 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ezt a helyet tekinti a költő születési helyének.
  • Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya.
  • Az ifjú kor a vándorlás évei: A költő apja 1838 tönkrement és 5-6 év nyomorúság következik, majd a vándorlás évei.
  • Először Pesten a Nemzeti Színházban lesz kisegítő, majd Sopronban katonának áll. Betegsége miatt leszerelik. Pápán diákoskodik, itt ismerkedik meg Jókai Mórral.
  • 1842 május 22-én az Atheneum c. folyóiratban megjelenik Borozó c. verse. 1842-43-ben vándorszínésznek áll.
  • 1844 febr.-ban Debrecenből gyalog Pestre megy, ahol Vörösmarty támogatásával a Nemzeti kör vállalja verseinek kiadását.
  • 1844 július 1-től a Pesti divatlap szerkesztője.
  • Ebben az évben jelenik meg A helység kalapácsa c. komikus eposza.
  • 1845-ben írja meg a János Vitézt. Megismerkedik Csapó Etelkával. Hozzá fűződő verseit összegyűjtötte Citruslombok Etelka sírjánál címmel. Vidéki körútra indul és életében újabb szerelem következik Mednyánszki Berta személyében, hozzá fűződik a Szerelem Gyöngyei c. versciklus.
  • A válság Petőfinél 1846-ig tartott. Ebben az évben megjelent a Felhők c. epigramma gyűjtemény.
  • 1846 tavaszán bekapcsolódik az irodalmi életbe Pesten (Tízek társasága).
  • 1846 szeptember 8-án egy bálon megismerkedik Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül vesz. Kapcsolatuk szenvedélyes ingadozó, A költő ezt a kétértelműséget nagyon megszenvedte, a versei tele vannak bizonytalansággal. Petőfi számára Júlia megfejthetetlen titok.
  • A Toldi megjelenése után barátságot köt Arany Jánossal.
  • 1848. júniusában megírja az Apostol című művét, 1849-ben Bem oldalán harcolt, majd 1849 júl.31-én eltűnt a segesvári csatában.

Költészetének témái

  • tájversek és hazafiasságot tükröző versek
  • forradalmi versei, buzdító költeményei
  • szerelem élménye
  • költői hitvallás
  • szabadság gondolata és érzete

Tájköltészetének újszerűsége

  • Tájköltészetének újdonsága, hogy rokon a népies életképek világával.
  • Tájleíró költemény műfaja: Az epika-líra határán álló műfaj. Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel.

Az alföld című vers elemzése

  • Az alföld c. verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről.
  • Az indító kép az alföld szembeállítása, szakítása a romantikus tájszemlélettel. Elutasítja a vadregényes tájat, helyette a tengersík vidéket helyezi előtérbe. Újszerű az a szemlélet, mely Petőfinél két tényezőből fakad. Szülőhelye az alföld így a szülőföldhöz való kötődés jelenik meg benne, másrészt a szabadság érzet adja. Az érzelmeket megformáló kép, keretbe foglalja a tényleges tájleírást.
  • A képzeletben felülről szemlélt táj végtelen képe tárul elénk a Dunától a Tiszáig.
  • Az alföld c. vers a perspektíva kezelés mesterműve. Az átfogó kép után rajzolódik ki a részlet. A kép egyre szűkül. A gulya ménes utána tanyák, majd a csárda képe jelenik meg. A távoli képek mozgalmával szemben itt már az apróbb részletekre fordít figyelmet. Az utolsó előtti versszakban a kép ismét kitágul. A részletek szemrevételezése után újból az egész a végtelen a róna képe tárul elénk. „Messze hol az ég a földet éri” A befejező szakaszban visszatér a lírai elem az alföld iránti szeretet,mely összefonódik a születés és a halál képével

A puszta, télen c. mű elemzése:

  • A forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg.
  • Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta.
  • Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak. Vánszorog az idő.
    Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje.

Befejezés

  • Petőfi milyen művekben, alkotásokban alkotott még:
  • 1844-45 János vitéz
  • 1847. Tigris és hiéna (dráma, könyv alakban),
  • 1847. Beszél a fákkal a bús őszi szél…
  • Új témakört jelen irodalmában: a családi lírája, újszerűsége abban rejlik, hogy legszemélyesebb, legbelsőbb családi kapcsolatairól és fesztelen közvetlen modorban szinte közügyként beszél.
  • Meglepő az a nyíltság, amivel Petőfi a közte és apja között húzódó szakadékról ír.

Arany és Petőfi kapcsolata

  • 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt:

“TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre! …
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.'(Arany Jánosnak, részlet)

  • A válasz nem késett sokat:

“Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba,
Éget és világít lelkemben leveled:
Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa,
Mily igen szeretlek Téged s őt is veled.” (Levél Petőfi Sándornak, részlet).

  • Petőfi 1847 tavaszán jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött:

„Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.”