ITT ÁLLOK A RÓNAKÖZÉPEN…
ITT ÁLLOK A RÓNAKÖZÉPEN… – Petőfi Sándor
Itt állok a rónaközépen,
Mint a szobor, merően.
A pusztát síri csend födé el,
Mint elfödik a halottat szemfödéllel.
Nagymessze tőlem egy ember kaszál;
Mostan megáll,
S köszörűli a kaszát…
Pengése hozzám nem hallatszik át,
Csak azt látom: mint mozog a kéz.
És most idenéz,
Engem bámul, de én szemem sem mozditom…
Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
Hirdetés
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
