Odüsszeia szerkezete

12 ének: előzmények
I.-IV. ének: ugyanabban az időben: V.-VIII. ének
Ithaka, Pülosz, Spárta Ogügié, Szkhéria
IX.-XII. ének
Szkhéria – mesés múlt

12 ének: hazatérés
XIII.-XXIV. Ének
Ithaka – leszámolás a kérőkkel
Szerkezeti felépítése

– Ithakába az otthonba vezet a cselekmény.
– Pallasz Athéné alakváltozásai.
– Thélemakhosz 20 éves.
– Thélemakhosz Spártába indult Menelaoszhoz.
– Kérők ostromolása ( Pénelopé)
( Ez I – IV. énekig tart )

I –IV. ének

A, Ithakát mutatja be.
B, Pénelopé hűségét.
C, Thélemakhosz gyermekből felnőtté válását.

V – VIII. ének

– Mesék birodalma
– Odüsszeusszal Kalipszó szigetén találkozunk először ahol a Nimfa foglya.
– Ellentétek, párhuzamok szerepelnek a műben.
– Felvillannak Odüsszeusz emberi tulajdonságai

1. Leküzdi a halált
2. Visszautasítja a szerelmet
– Tutaj ácsolása (párhuzamok: Um – Napisti, Noé )
– 20 nap alatt Szkhiria szigetére a Phajákok földjére, itt elmeséli eddigi életét.

IX – XII. ének

Odüsszeusz kalandjairól szól, ezeknek a részeknek különleges szerepe van az eposz szerkezetében, mert a jelen helyett a múltba meséli el Odüsszeusz kalandjait. Ezt a részt nem az író, hanem maga Odüsszeusz meséli el. Megismerjük Odüsszeusz legfőbb tulajdonságait, egyéniségét, viselkedését.

Kalandok

1. Iszmarosz szigetén a Kikónok városainak feldúlása ( kapzsiság miatt).
2. Lótuszevők ( állhatatlanság miatt nem tudnak sorukra várni).
3. Küklopszok társaságában ( az ész győz megmenekülnek). Az óriás megvakul.
4. Aiolosz szigetén ( gyanakvás irigység jellemzi a legénységet)
5. Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik.
6. Araié szigetén Kirké istennő társaságában ( sertéssé változtatja őket)
7. Odüsszeusz az alvilágban itt találkozik anyjával, apjával és Agamemnonnal ( mindegyik azt mondja, hogy győzze le önmagát és titokban térjen haza).
8. Szirének csábító éneke ( önfegyelem, tudásvágy, nagy lelki erő)
9. Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül ).
10. Héliosz napisten marháiból esznek Thrirakié szigetén ( testi örömök ) egyre rosszabbak a társak viharba kerülnek 9 napig hánykolódnak majd, Kalipszó Nimfa fogságba jut ( egyedül élte túl ).

A kilenc kalandot 3 évig éli át a 10. Kalandnak 7 év az ideje.
A műben az embernek és az időnek van nagy szerepe.
A kalandok elmesélése után ( időrendbe meséli el Odüsszeusz) a mű a jelen idősúlyához kanyarodik vissza. Az eposz felénél ( 12. ének ) lezárul a múlt köze.
A mű második fele ( 13 – 24. ének ) Ithakába játszódik és eseményeit Homérosz mondja el időrendben. A két cselekményszál összekapcsolódik, csaknem egy időrendben ér haza Odüsszeusz és Thélemakhosz.
Mindketten titokban érnek haza és mindkettőjükre újabb veszély vár, mert le kell győzni a kérőket. A cselben Pallasz Athéné segít, de emberi segítség is van a szolgák részéről. A szolgák nagy része is bűnös velük Thélemakhosz számol le. A nemesen viselkedő szolgák pl.: dajka hű maradt Odüsszeuszhoz és segít a kérők legyőzésében. Végül az íjász verseny dönti el hogy Odüsszeusz érkezett haza és ezzel a történet véget ér. ( Vagyon megmaradt, Pénelopé hűséges hozzá és megfékezi a további öldöklést Ithakába. )

 

Az Odüsszeia XIII-XXIV. éneke (RÉSZLETESEN)

A hazatérés Ithakára koldus képében XIV. ének Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi XV. ének Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer XVI. ének Egy idegen megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje, lakomázó kérők, durva kecskepásztor, kedvenc kutyája, Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a “koldushoz” XVII. ének Írosz, a hetvenkedő koldus és Odüsszeusz “párviadala”, a szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt XVIII. ének Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől, a dajka felismeri lábsebéről XIX. ének Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti az éjszakát, a sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől; reggel a kérők készítik elő a lakomát XX. ének Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket Odüsszeusz íjával XXI. ének Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes kérőt és hűtlen szolgát XXII. ének Pénelopé nem biztos benne, hogy a férje jött meg, próbára teszi, kérdezi a hitvesi ágy titkát, Odüsszeusz megfejti, majd elmondja Teiresziász jóslatát, hogy meddig kell még bolyongania, míg kiengeszteli Poszeidónt XXIII. ének
Elterjed a szörnyű mészárlás híre, majd Athéné seg1tségével békekötés következik XXIV. ének

 

Odüsszeusz alakja

→ Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól.
→ Hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép a társadalmi jelenségekről
→ Új történelmi korszak-társadalmi változások-az eszmény megváltozása vallott nézetek összessége.
→ Odüsszeusz:kiváló harcos,legfőbb erénye az okosság,az igazságosság,a minden tudatos megismerésének szomjúsága,a kompromisszumokra való képesség,a tapasztalat szülte óvatosság,a cselekedetek következményeinek latolgatása.
→ Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember hanem a sokat tapasztalt, bölcs,leleményes,politikus ember.
→ Végtelen kíváncsisága és az ismeretlen megismerése iránti olthatatlan vágya sodorja a veszedelmes kalandokba.
→ Törvényt és rendet keres és visz a barbárság világába.
→ Higgadtan, ésszel számítja ki, mikor kell felvenni a harcot, és mikor van szükség menekülésre, vagy tudatos áldozatvállalásra.

→ Emberi, mert nem tökéletes, de meg tudja fékezni magát és ártó szenvedélyeit.
→ Katonai vitézsége mellett „polgári” erényei is vannak: kitűnő mesterember és ért a hajózáshoz is.
→ Társai életét meg szerette volna menteni, azok egyik része véletlen, másik része pedig saját hibája miatt pusztult el.