Hirdetés

Kassák Lajos élete és munkássága

5 perc olvasás

Kassák Lajos nagyon fontos szerepet töltött be a XX. században, hiszen a magyar avantgárd kiemelkedő alakja. Számos területen találta meg a számításait, többek között író, költő, ideológus, festő és tipográfus is volt. 1887. március 21-én született Érsekújváron egy laboráns (Kassák István) és mosónő (Istenes Erzsébet) gyermekeként. Édesapja papi pályára szánta fiát, azonban Kassák Lajos nem ezt a pályát választotta és miután 12 évesen abbahagyta az iskolát, lakatosinasnak állt. Élete 1967. július 22-én, Budapesten ért véget.

Hirdetés

Munkássága

Irodalmi munkássága 1908-ban kezdődött első versével, majd 1915-ben a Tett című első lapjával, amely mindösszesen egy évig működhetett és 17 számot ért meg. A lap többnyire provokálóan hatott a társadalmi közegre, Kassák előszeretettel mutatta be nézeteit, melyek háborúellenesek és anarchisztikusak voltak. A lap akkor került végleg betiltásra, amikor olyan művészi produktumok kerültek közlésre, amelyek szerzői az Osztrák-Magyar Monarchia ellen harcoltak.

A tiltás után új folyóiratot indított Ma címmel. Ez a folyóirat három évig maradhatott fenn, 1916-1919-ig, összesen 35 lappal. A lap többféle irányt is képviselt, hiszen irodalmi és képzőművészeti, aktivista és aktivista művészeti és társadalmi folyóirat is volt. Ezek után megjelentek még a Dokumentum és a Munka című folyóiratok.

Kassák Lajos társa és szerelme Simon Jolán volt, azonban a költő számos szerelmes verset írt más hölgyeknek is.

Világlátás Kassák műveiben

Mesteremberek

Kassák első fontosabb verse 1915-ben jelent meg a Tett című folyóiratban Mesteremberek címmel. Sokan gondolták úgy, hogy ez a vers nem sorolható be a vers kategóriájába, hiszen annyira más volt, az avantgárd jelentősen megmutatkozott benne. Versével mozgósítani akarta az embereket. A Mesteremberek egy szabad vers, ami azt jelenti, hogy habár a szöveg versszerűen tördelt, mégsem jellemzi a ritmusosság. A vers címe már erősen jelzi azt, hogy Kassák aktivista nézőpontja fog megjelenni a lírai én által. A vers műfaja az expresszionista himnikus ódához közelít és a korstílus tekintetében az expresszionizmus, futurizmus, konstruktivizmus és az aktivizmus jellemzi.

Az expresszionizmus szemléletei közül számos elemre láthatunk példát. A félelem kifejezésére például: „tegnap még sírtunk”, az új világ megálmodására pl.: „holnap már áldomást tartunk az új falakon”, „holnap talán a mi dolgunkat csodálja a század”, a jelenlegi rendszer bírálatára pl.: „Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok”.

Hirdetés

A vers fogadtatása

A Mesteremberek fogadtatása nem volt zökkenőmentes, hiszen senki sem akarta közölni ezt a művet, azonban A Tettben való közlés után előadva lett igazán sikeres, hiszen olvasva nem adott annyi impulzust mint előadva.

A ló meghal, a madarak kirepülnek

A ló meghal, a madarak kirepülnek című műve 1922-ben jelent meg Bécsben a 2×2 folyóiratban. A dadaizmus jelenik meg ebben a műben, a szavak sokszor értelmetlen módon követik egymást, így az értelmezés is okozhat nehézséget.

A legnagyobb hatás a mű megalkotására az 1909-1910-es párizsi út adott, amelyről az Egy ember élete című könyvében is írt. A versben kétfajta utazásról beszélhetünk, hiszen egyrészről a költő valódi utazásáról, másrészt a belső utazásról, a fejlődésről is van szó. Egy utazókölteményről van tehát szó. A vers műfaja „parcours”(átvonulás). A vers utolsó pár sora a legjelentősebb, hiszen itt jelenik meg az a tény, hogy habár a világ folyamatosan változik és gyakran nehéz követni, hogy pontosan hogyan is történik mindez, az ember kiépített személyisége az, amit nem lehet elhanyagolni, hiszen csak magunkra számíthatunk a világon.

A vers részletesebb elemzéséről egy korábbi tételünkben olvashattok.

Összegzés

Kassák Lajos műveinek fogadtatása vegyes érzéseket váltott ki az olvasókból, hiszen szokatlan módon közelítette meg az adott kérdéseket és ezt sokszor ki is gúnyolták. Természetesen nem csak gúnyolódók akadtak, műveit sokan kedvelték és rajongtak is érte.

Kassák folyamatosan tanult, mindig fejlődött, az ő nevéhez kapcsolódnak az avantgárd, expresszionizmus, aktivizmus, konstruktivizmus és dadaizmus irányzatai, illetve az általa szerkesztett négy folyóirat és két legismertebb műve a Mesteremberek és  A ló meghal, a madarak kirepülnek.

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!