Itáliai reneszánsz
A) A társadalom
• Társadalmi változás → új polgári rend, a középkor virágzó századaiban
• Gazdasági fejlődés → polgárság kialakulása, megerősödése
• É-Itáliában nagyobb városok, kézművesség + kereskedelem központjai Alpokon keresztül É-D felé, keresztes háborúk idején K-Ny irányú tengeri + szárazföldi kereskedelem
• Városállamok kialakulása /Firenze, Padova, Piza, stb./
• Firenze: hatalma, gazdagsága köszönhető az iparának, kereskedelmének és bankjainak • Bankárcsaládok, politikai hatalom; leghíresebb Mediciek (Cosimo és Lorenzo) művészeti emlékek, templomok, paloták jelentős része tőlük
B) Reneszánsz és Humanizmus
• Polgárság új eszméi: szabad élet, jó lét, szerelem, szellemi szabadság → megnő az egyéniség szerepe → festmények, szobrok, irodalom fontos az egyén érzése, nézete, élménye → ember kiművelés
• Reneszánsz: újjászületés → antik kultúra / 1300-1600 /
• Polgárság új életfelfogása visszanyúl az ókori görög + rómaihoz → EMBERCENTRIKUS
• Görög és latin klasszikusok tanulmányozása
• Nincs vallástalanság, háttérbe szorul, közömbösség
• Filozófia, természettudományok • Da Vinci, Botticelli, Raffaello, Petrarca, Boccaccio
C) Petrarca
• 1304-1374, firenzei származás, jogot tanul, irodalom érdekli
• Apja halála után pap, követi megbízások Európa szerte
• Templomban meglátja Laurát élete végéig reménytelen szerelem
• Koszorús költő, Róma
D) Daloskönyv
• 300< költemény, szonett, canzone, ballatta (ritmusos)
• 2 részre osztható: Laura élete, halála után
• Nagyrészt szerelmes versek, elszórva politikai
• Gyötrő, fájdalmas szenvedély, önmagába fordul
• Nem sablonos, mint a lovagi költészet
• Laura neve jelkép
• Petrarca teremtette reménytelen szerelem
• Érzések természetben kifejezése
• CLXII. Szonett:
természet és szerelem egységben, természet ürügy Laura megsokszorozására, első 3 versszak megszólítás, Laura elképzelt sétája, kedveskedő jelzők, minden az ő szépségét tükrözi, negyedik strófa keserű felkiáltás, váratlanul, irigy féltékenység természet és Laura kapcsolatára
• XXXV. Szonett:
Első strófa magány, vontatott ritmusú, társadalmon kívüli állapot, belső viharok, titkolni vágyó menekülés, védekezés, érzelmek rejtett vitája, fölerősödik, szerelmes szégyen rejthetetlen, 3. strófában kirobban a panasz, természet megértő emberi világ kegyetlensége ellentét először; utolsó versszak végső kibontakozás legelső szakasz tagadása, lezárt szerkezet
E) Boccaccio
• 14. sz-i itáliai humanista író
• Firenzei születés, apja kisbirtokos, anyja vagyontalan
• Nápolyban tanult
• Írásaiban kedvese: Fiametta, később elhagyta őt
• Petrarca barátja
• Utolsó 20 év, humanista tanulmányainak
• Felfedezi Tacitus (latin történetíró) műveit
• Eklogákat írt; pásztor költemények, életrajzi gyűjtemények
F) Dekameron
• Boccaccio főműve
• 10 ember, 10 nap
• 100 novellából áll; novella újdonságot jelent
• Novella vezeti be és zárja le, novellák közt összekötő szövegek
• Szerelmi-erotikus, ironikus-szatirikus, humorral mutatja be a világa erkölcseit, a középkort múltnak, reneszánsz szemmel mulatságosnak nézi
• Humanista írói világkép középpontja a földi élet kihasználása, nem fél a pokoltól
• A szerelem szabad, kötöttségeket nem tűrő a boldogság forrása • A hűtlenség nem háborítja fel, ha nem szerelmen alapuló viszony megy tönkre
• Elítéli a fösvénységet, kapzsiságot, a vagyonnak az életet kell szolgálnia; becsüli az okosságot, leleményességet
G) A sólyom feláldozása
• Egyik leghíresebb novellája
• Kettős keretben, Fiammetta meséli el de ő is csak hallotta valakitől
• Nincs címük csak címközlemény, benne történet summázás
• Nem a cselekmény a fontos, hanem az, miképpen lehet boldog valaki, mi ennek az ára
• Federigo, Giovanna a gyerek hozza őket össze; G. elmegyek F-hez beteg gyermekének elkérni a sólymot; a férfi hibásan cselekszik, a beteg kisfiú halála az ő hibája
• Giovanna mégis hozzámegy, F boldog lesz és gazdag
• Tanulsága, a szerelem kitartása miatt leomlanak a határok az ember elér a céljához
• Jellegzetesen reneszánsz a királynő figyelmeztetése a végén a hölgyeknek