Horatius költészete

Az Augustus-kor legnagyobb lírikusa, de talán az egész antikvitás költőfejedelme Horatius volt. Alacsony sorból származott, de ezt a tehetség nemessége jogán soha nem szégyellte. Erről Melphomenéhez c. műve tanúskodik. Munkássága szerteágazó, gazdag és összetett, ebből adódóan a mai napig meghatározza az irodalmat.

Költői munkásságának kezdetét az epodusok jelzik, melyek a polgárháború korát elevenítik meg. Az epodus a változatos, könnyed versbeszéd formája, illetve műfaja, amely egy hosszabb hexameteres és egy rövidebb jambikus ritmusegységből, sorból áll. Ezekkel csaknem egy időben keletkeztek szatírái is. A szatíra eredetileg egyveleget jelentett, olyan tematikailag meg nem határozott költői megnyilvánulást, amely verses formában íródott. Horatiusnál gúnyos, komikus hatású ábrázolásmód, írói szemlélet figyelhető meg. Ez a kritikus hangvételű írás a leleplezés eszköze. A hexameteres formájú művek sokszor párbeszédesek, erkölcsi és filozófiai problémákat boncolgatnak. Episztoláit, azaz a hexameteres formájú költői leveleket barátaihoz, ismerőseihez írta. Így Horatius fejlesztette önálló műfajjá a költői levelet. Leghíresebb ezek közül talán a Piso testvérekhez írt levele, mellyel az ars poetica megteremtőjévé is vált.

Horatius nevét az ódái, azaz a carmenek tették halhatatlanná. A carmenek nem a pindaroszi értelemben vett ódák, hanem bölcseleti, tanító jellegű költemények, melyekben életfelfogását, életelveit fejti ki. 103 ódát adott ki 4 kötetben. Az első három kötetet Kr. e. 23-ban jelent meg pártfogójának, Maecenasnak ajánlva, majd hosszú hallgatás után, Kr. e. 13-ban látott napvilágot a 15 versből álló negyedik könyv. Életelvei a Carpe diem!, azaz „Szakítsd le a napot!” (minden napodnak legyen értelme), és az Aurea mediocritas!, vagyis az „arany középszer” (a szélsőségektől mentes élet). Carmenjei általában fennkölt hangvételű bölcseleti költemények.

Érvelő gondolati líráját a logikus felépítés jellemzi. Ezt a szigorú logikai felépítést jelzi, hogy váltakozik az állítás és a bizonyítás. A táj és a természet képei evidenciájukkal erősítik az érvelést. Hatással voltak rá Alkaiosz bordalai, Szapphó szerelmi költészete, Anakreón az élet elmúlásáról szóló költeményei, valamint Pindarosz költészete is. Költőeszményei verselését, tematikáját és sokszor szövegüket kölcsönvéve fejti ki carmenjeiben életeszményeit.