Hirdetés

García Marquez

9 perc olvasás
García Marquez

García Marquez életének és munkásságának áttekintése

García Marquez (gárszia márkesz) kolumbiai író. Kilencéves koráig szülőfalujában élt, szüleit alig ismerte, nagyszülei nevelték.

Hirdetés

“Egy nagy házban éltem (…) a nagyszüleimmel. Nagyapám katona volt a kolumbiai polgárháborúban. Remek ember volt. A legjelentősebb személyiség, akit csak ismertem. Nyolcéves koromban halt meg… A nagyanyám? Hatásos jelenség volt. Mindig feketében járt. Tele volt mesés történetekkel. Ez ébresztette fel képzeletemet.”

Bogotában a jezsuitáknál tanult, majd újságíróként dolgozott. Sokfelé járt, hosszabb időt töltött Rómában, Párizsban, 1956-ban visszatért Kolumbiába, Caracasban, Bogotában dolgozott, 1961-ben Mexikóba, majd 1967-ben Barcelonába települt át.1977 óta Mexikóban él. Korai írásaiban kritikusai Faulkner hatását mutatták ki. García Marquez történetei is egy költött településen, egy elképzelt kolumbiai kisvárosban, Macondóban vagy környékén játszódnak. Regényei: Söpredék, 1955; Az ezredes úrnak nincs, aki írjon, 1959; Baljós óra, 1962; Száz év magány, 1967; A pátriárka alkonya 1975; Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, 1981; Szerelem a kolera idején, 1985.

Száz év magány

García Marquez legjelentősebb regénye (1967) a Buendía család nemzedékeinek százéves történetét adja elő. Mégsem nevezhető egyszerűen családregénynek, a történet eseményei ugyanis történelemfilozófiai mélységekbe nyúlnak.

“A Száz év magány nem csupán egy történet, hanem jóval több annál. A lázálmokban élő, vergődő és rettenetes Latin Amerika megjelenítése, azé az Amerikáé, ahol minden erőfeszítés veszendőbe megy, ahol történik ugyan ez meg az, de minden előre meg van irva” (G. M.).

A latin-amerikai népek sorsán kívül a regény mélyrétegeiben az emberiség fejlődéstörténetének főbb vonulatai is elénk tárulnak. Macondo alapításának és pusztulásának története egyúttal ősi mítoszok játékos, ironikus parafrázisa is. José Arcadio Buendía és felesége, Ursula vérfertőzés és gyilkosság miatt hagyja el szülőföldjét. A szituáció a Paradicsomból való kiűzetést, hosszú vándorlásuk pedig a zsidó nép Egyiptomból való szabadulását idézi. Igaz, hogy nem az “ígéret földje” felé tartanak, Macondo azonban nem kecsegtet kevesebb bőséggel és jóléttel, mint a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Amikor Macondo megpróbál kapcsolatot teremteni a környező világgal, ez betegséget, halált és háborút hoz rá. Egy észak-amerikai banántársaság megismerteti ugyan a könnyen szerezhető pénzzel, a jólét azonban nem tart sokáig: a társaság, miután kiszipolyozta a városkát, elköltözik, és nem hagy maga után mást, mint romokat a házakban is, a lelkekben is. Elnöke, a kapitalizmusnak ez a modern istensége, csaknem öt évig tartó esőt bocsát a városra. Az özönvíz s az utána következő szárazság megindítja a pusztulást. A családregény a falu alapításától az utolsó Buendía száz évvel később bekövetkező vérfertőző szerelméig és haláláig tart. A történet generációk egymásutánját követi, háttere pedig egy falu históriája, melyen természeti és társadalmi csapások, esztelen szerelmek hullámzanak végig.

A regénynek szinte áttekinthetetlenül szövevényes a szerkezete. A cselekményt a figuráknak az a képessége viszi előre, amellyel megjelenésük pillanatában külön világot tudnak teremteni maguk köré, múltba visszafelé nyúlva és jövőbe előreutalva. Buendía ezredesről már a regény első harmadában tudjuk, hogy bár kivégzőosztag elé kerül, nem fog ott meghalni, hanem békében szenderedik jobblétre. Kalandjait ebben a bizonyosságban izguljuk-mosolyogjuk végig: 17 gyermeket nemz, akiket egytől egyig megölnek; 32 csatát vezet, végül el is veszti őket; diktátor lesz, majd haláláig kis aranyhalakat domborít ötvösműhelyében.

Hirdetés

A szereplők lénye szinte fölolvad az általuk kavart, tobzódó eseményekben. A szép Remedíos külleméről, egyéniségéről csupán abból a hatásból sejtünk valamit, melyet megjelenése vált ki a férfiakból, s abból a kavarodásból, melyet különböző, akaratlanul előidézett kalandjai keltenek. Bármennyire önkényesnek látszik a sok mesebeli fordulat, az író mindvégig érezteti, hogy a családregény szereplőinek életét mélyebb erők, a latin-amerikai történelem rejtett mozgatói szabják meg. Az egyes sorsok végül is beleolvadnak a falu felemelkedésének és hanyatlásának krónikájába. A regény ugyanis azt az objektív folyamatot jeleníti meg, ahogy a falu áldozatul esik a neokolonializmusnak, majd gazdasági felívelése után visszaesik egy barbár pusztulás korszakába. Ez alkotja a regény kompozíciójának alaprétegét.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!