Fazekas Mihály élete, költészete

Fazekas Mihály élete

Fazekas Mihály 1765-ben született Debrecenben. Pontos születési dátumot nem tudunk, csak annyit, hogy 1766. Január 6.-án keresztelték meg. A keresztelőt Debrecen környékén születés után két héttel szokták tartani. Ebből lehet arra következtetni, hogy 1765 utolsó napjaiban születhetett. 1770-től a debreceni református kollégium diákja volt. 1781-től kezdve teológiai hallgató. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan felé. 1782-ben, még szinte gyermekfejjel katonának állt. 1793-1796 között hivatásos huszártisztként harcolt (vagy állomásozott) Belgiumban, a Rajna-vidéken, Észak-Franciaországban a franciák ellen, és Moldvában a törökök ellen. A hosszú katonáskodás alatt megutálta a harcokat, a csatákat; háborúellenes verseket írt. 1796-ban lemondott tiszti rangjáról, és hazautazott.

Debrecenben való letelepedése után a természet felé fordult, botanikával foglalkozott. Saját kertjébe „zárkózik”, amely megvédte a kora (XIX. század első évtizedei) ellenséges társadalmában. A természet nem csak felületes módon érdekelte, hanem a szakértő szemével is vizsgálta: ő írta az első magyar füvészkönyvet Diószegi Sámuellel. A Magyar Füvészkönyv jelentős tudományos mű, mert sok növénynek és növénytani fogalomnak adott ma is érvényes nevet. Ezekben az években ismerkedett meg Csokonai Vitéz Mihállyal. Ez a legtermékenyebb költői korszaka.

Csokonai halála (1805) után szépirodalmi munkái megritkultak, és a növénytan felé fordult. Közéleti tevékenységet is folytatott, a kollégium és a város perceptora (pénztárosa) lett.

Fazekas Mihály haláláig tagja volt a városi tanácsnak, mint esküdt. 1819-ben megindította, és haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriom-ot, amelyből kimaradt minden babonás jóslás és história, amik a hagyományos kalendáriumok magját alkották. Helyükre színvonalasabb közérthető szépirodalmi és ismeretterjesztő munkákat helyezett, így úttörő eszköze lett a népművelésnek. 5-6000 példányba jelent meg, ami abban a korban hatalmas példányszámot jelentett.

Élete végéig aktív közéleti tevékenységet folytatott. 1828. február 23.-án tüdőbajban (szárazbetegségben) halt meg.

Költészete

Költészetének ellentmondása, hogy korának legkiemelkedőbb alkotója volt, és mégis csak a Ludas Matyit ismerjük művei közül. Lírai munkái szint én kimagaslóak, semmivel sem gyengébb alkotások, mint az elbeszélő költeménye. Ennek talán több oka is van. Életében visszavonultan alkotott, és Csokonai halála után szinte teljesen felhagyott a szépirodalommal. A másik oka az lehet, hogy szinte mindenki visszavonult főhadnagyként, és közéleti személyként ismerte. Életében szerepet kapott a szabad önkifejezés (szépirodalmi munkái) és a közösségért vállalt munka, de életében az utóbbiért tisztelték. A reformkorban ez a gondolat szélesedik, fejlődik életet áldozó hazaszeretetté.

Első verseit a katonáskodás alatti futó szerelmek ihlették. Jellemző ezekre a költeményekre, hogy a nőalakokat Ruszindával, a moldvai román parasztlánnyal, vagy Ámelivel, a francia polgárlánnyal helyettesíti