Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban

1 perc olvasás

Jövendölés az első oskoláról a Somogyban

A cím utal Somogy elmaradottságára. Csokonai felteszi a kérdést, vajon ki a hibás Somogy elmaradottságáért. A tudás jelképei, Debrecen és Patak, messze esnek onnét. Általánossá vált az értékrendek eltolódása. Ezt ironikus hangvétellel fejezi ki, amibe egyfajta szánalom is vegyül. Hasonló gondolatokat fejez ki Janus Pannonius valamint Ady is A Hortobágy poétája c. verse is. Csokonai az utolsó strófában a nemzeti öntudatra építve kelti fel a segíteni akarást. A költői kérdés után gondolatjel, hangsúlyozva a kérdés megválaszolatlanságát: A reménytelenségből kiút az erős hit. Vörösmarty Országháza c. művében is találkozhatunk a tétlen magyar nemesség elítélésével, azonban Csokonaival ellentétben Vörösmarty művében nem találjuk meg a sokat ígérő jövő képét.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
Csokonai Vitéz Mihály népiesség, Szegény Zsuzsi a táborozáskor elemzés

Népies mű A népiesség is fellelhető Csokonai sokszínű művészetében. A reneszánsz korban a költészet két részre oszlik: közköltészet – udvari....

Csokonai Vitéz Mihály: Az estve elemzés

Vonzó természetleírás és keserű társadalombírálat egyben. Ez a költemény érzelmes tájrajzként szerepelt abban a Zöld kódexben, amelybe Csokonai diákkorában írott...

Close