Balassi Bálint

Klasszikus az a felfogás, hogy három csoportra oszthatjuk a műveket:

 A. a vitézi énekek (Egy katonaének, Az végek dicsérete)

B. szerelmi költészet (Ahogy Júliára talála, így köszöne neki)

C. istenes versek

Valószínű, hogy Balassi ciklusban, kötetben gondolkodott, tervezett egy olyan kötetet, amelynek bizonyos darabjai elkészültek, más darabjai nem. A hármas szám szimbolikus jelentése  borzasztóan fontos volt, a középkori irodalom hagyományát Balassi átveszi. Dante kapcsán biztos sokan olvastak már erről. A hármas szám megjelenik a Balassi strófában, amit ő alkotott meg, mely szerkezetéből kiderül, hogy a hármasságra épül, hiszen hármas egységekből építkezik.

Érdemes beszélni a verskompozícióról. Volt egy felfogás, amely szerint Balassi éppen a verskompozícióban volt gyenge, ezt később nagyon sokan     cáfolták, és azt bizonyították, hogy éppen a kompozíció volt a legfőbb erőssége. Körülbelül huszonhat olyan verse van, ahol a kompozíciót a hármasság határozza meg, ezeket hárompillérű verseknek szoktuk nevezni.

Voltak, akik megpróbálták összeállítani Balassi verseinek keletkezési időrendjét, kronologikus rendjét. Hozzá kell azonban tenni, hogy keletkezésük  időrendje vitatható. Stílus szempontjából, nyelvezet szempontjából is megközelíthető a költő műve. Egészen biztos, hogy Balassi az első kiemelkedő,  magyar nyelven író költő, hiszen a reneszánsz korábbi szakaszában, amit Mátyás-kori humanizmusnak nevezünk élt Janus Pannonius, aki, mint tudjuk nem magyarul írt. Nyelvezete a mai olvasó számára talán egy picit nehézkes, de gondoljunk bele, hogy ez a reformáció kora utáni időszak közvetlenül, amikor a  magyar  nyelv még friss, alig-alig alakult még ki az  irodalmi nyelv, ehhez  képest teljesítménye egészen kiváló.

3. Balassi Bálint: Egy katonaének

A XVI. század gazdag irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete. Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első     klasszikusának, világirodalmi szintű költőjének: tehetségével és kitűnő formaérzékével múlta felül kora átlagköltőit. Ízig-vérig reneszánsz egyéniség volt. Életének mindegyik jelentősebb eseménye hozzátartozik a reneszánsz kor világához: a vitézkedés és a szerelem, a versírás, a felekezetváltoztatás vagy a házasság. Stílusának jellemző sajátosságai a harmóniaigényéből fakadnak: fő témája a szerelem. A reneszánsz minden ismérve kimutatható költeményeiben: főleg szerelmi és katonadalaiban az eszményítés-költészete. Ő szólal meg verseiben először magyarul, s katonaköltő lévén nála szerepel  először az  „Édes  hazám  gondolata”. Legfontosabb forrásai: a reneszánsz sajátosságokat szolgáltató  európai humanista szerelmi költészet, a közvetlen magyar költészeti előzmény s a kódexirodalom. Verseit ciklusokba rendezte, összefüggésrendszerré formálta. Minden a tudatos szerkesztéskövetkezménye. Balassi eredetiségével, a reneszánsz stílusjegyek alkalmazásával mindannak  az összefoglalója, amit a magyar költészet a középkorig produkált. A haza eddig hiányzott Balassi szótárából, a szülőhaza csak  1589  után szépül „édes hazává”, „jó Magyarországgá”, most mikor  hazátlanná vált és bujdosnia kellett. (A tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba bujdosott.) A búcsú, az emlékezés és a visszatekintés  az  ihletforrása az Egy katonaének: In  laudem confiniorum (A  végek  dicsérete) című versnek.

Balassi  a  XVI.  századi  históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére. A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó  harc. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz  rendje érvényesül, uralkodó szerkesztési elve a hármas  szám. Szerkezete: „hárompillérű verskompozíció”:

 1. versszak: A végbeli élet dicsérete. A költemény címzettjei a vitézek (nemcsak róluk, hanem hozzájuk is szól a költemény).

 2-4. versszak: Első strófa állítását igazolja, részletezi: megjeleníti a végvári élet mozzanatait. Érzelmi érvekkel akar meggyőzni e élet szépségéről.