Az analitikus dráma (Ibsen: A vadkacsa)

Henrik Ibsen 1828-ban született Skienben. Apja tönkrement, a család elszegényedett. 1844-ben patikusinas, majd gyógyszerészsegéd (nyomor). Első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak ihlették. Legelső színműve a Catalina (1850) című verses dráma. Érettségi eredményei nem tették lehetővé a továbbtanulást. 1851-ben Bergenbe költözött. A Norvég Színház dramaturgja, rendezője, fordítója, házi szerzője. Közben néhány hónapos színházi tanulmányút Dániába. 1858-ban megnősül. Pályája kezdetén nyolc romantikus színművet ír (a nemzeti múltból merít). 36 évesen állami ösztöndíjjal családostul elhagyta hazáját (Róma. Drezda, München), és csak 27 év után tért vissza. Külföldön vált nagy íróvá.

A skandináv elismerést a Brand (66) és a Peer Gynt (67) című drámai költemények hozták meg. Visszatérő téma az egyes ember és a társadalom konfliktusa. Modern polgári drámákat kezd írni. Hősei egy új, emberhez méltóbb életformát próbálnak kiharcolni maguknak. Majdnem mindegyik külföldön írt darabjában a norvég élettel, társadalmi viszonyokkal foglalkozik. A világsikert a Babaszoba (79) hozta meg. (Nálunk Nóra.) Egy nő története, aki szembeszáll a szokásos feleségszereppel. Ibsennél alapvető dolog, hogy a személyiségeknek meg kell tudni valósítani magukat. Kísértetek (81).

Drámáinak alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása mellett az öncsaló illúziók, az élethazugságok leleplezése.

Ez megfigyelhető az 1884-ben készült A vadkacsa című drámájában is. Ez a mű jól megcsinált dráma (dramaturgiai szerkezete pontos; előreutalások-visszautalások fogaskerékszerűen kapcsolódnak; nem történik semmi véletlenül), és ugyanakkor analitikus dráma is (előtörténetet fokozatosan tudjuk meg; minden feltárt eleme előreviszi a bonyodalmat).

Státusszerep: a személyiséget elnyomja a foglalkozása. Az id. Werle érdekházasságot kötött a feleségével, aki ráadásul csúnya is volt (127-134.o.). Ekdalról legelőször 101.o. Ginának viszonya volt az id. Werlével, innen van Hedvig. Gina próbálja enyhíteni a bűnét: azt mondja, hogy a viszony csak az után alakult ki, hogy a feleség meghalt. (99.o.: az id. Werle „nagy kakas volt”) Már a partin megtudjuk, hogy Werlének baj van a szemével. Hedvignek pedig mondja az anyja, hogy ne olvasson annyit (135-136.o.). Örökletes: itt kötődnek össze. Azzal, hogy Werle fizet nekik, taníttatta Hjalmart szinte gyerektartást fizet. Gondoskodni akar a gyerekéről. Születési dátum is arra utal, hogy Hedvig Werlétől van.

Az előtörténet kialakít egy viszonyrendszert a szereplők között, ez most, a jelenben változik, ettől dráma a dráma (Csehovnál említett drámaelmélet). Itt a változás nem szükségszerű, Gregers megérkezése váltja ki. Miután megtudta, hogy apja miért hívatta, és mi történt míg távol volt, akkor határozott életcélt alakít ki magának (121,173.o.). Gina értett a retusáláshoz, és hogy rá tudja sózni Hjalmarra, kitaníttatta azt a fényképészetre. Hjalmar a társaságban csak szégyenlősködött, de otthon fordítva állítja be a dolgokat (128.o.). 204-206.o. Relling: fiatalkorában a környezete sokkal többet tartott róla, mint kellett volna. Nem is ért igazán a munkájához, a találmánya is csak eszményi szinten van. A találmányt ígéri apjának, Hedvignek, az adósságok kifizetésére is (191.o.). Problémák elfedésére hazugságokat találnak ki.

Hedvig öngyilkosságára utalhat: a pisztolyt úgy teszi el Hjalmar, hogy az egyik csöve töltve van. Gregers azt kéri Hedvigtől, hogy adja oda apjáért azt, ami neki a legfontosabb (lehet az élete is). Hjalmar és az apja is megpróbálták az öngyilkosságot. Az apja sikertelenségét negatívan látja, a sajátját pozitívan. Hedvig halála tragédia, mégis inkább tragikomédiának nevezik.

Tragédia, mert Hedvig az egyetlen pozitív hős. Halála mégse hoz semmilyen fordulatot a többiek életében. Ezért tragikomédia. Sok kellemetlen dolgot feledésre ítéltek. Gina nem hazudik magának, csak a környezetének. Gina műveletlennek tűnik (passzió helyett pasziánszt mond stb.), de ezt természetességnek is tekinthetjük a többiekkel szemben. Hedviget nem engedik iskolába, ő is ilyen. A természetes, műveletlen ember megszemélyesítői. Vadkacsa szimbólum jelentheti Hedviget: „nem kellett volna olyan élőlényt a házba hozni, amit érintett Werle”.