Az analitikus dráma (Ibsen: A vadkacsa)
De Gregers lehet a vadászkutya, aki lemerül és felhozza a hínárba akadt vadkacsát (Hjalmart). Ki lehet a rezonőr? Relling: éltetni az élethazugságot; Gregers: leleplezni azt. Kinek van igaza? Relling jóslata válik be általában, de a drámában nem tesz különbséget határozottan. Hősök sorsa már meghatározott, mikor elkezdődik a mű; nem menekülhetnek előle. Múlt: elfojtott bűnök, amiért bűnhődni kell. Polgári felszín élethazugságokra épül, ha egy összeomlik, akkor a többi is. A tragédia áldozata a legártatlanabb, akinek nincs bűne.
Értelmiség lehetőségei: elfojtani a tudattalant, élethazugságok (értéktelenné teszi az életet); lerombolni a hazugságokat, feltárni az igazságokat. Gregersnek is megvan a maga élethazugsága: próféta szerep, bosszút állni anyjáért. Gregers negatívan képviseli a „mindent, vagy semmit” elvet. Szimbolista darab. Nem a vadkacsa miatt, hanem az elfojtott tudat miatt.
Mit kezdjünk az elfojtott tudat problémáival? Naturalizmus. Ösztönlény: Gina, Hedvig. Kísérleti regény: társadalomba bedobjuk Gregerst, fölborítja a hazugságokat. Hasonló mű a Rosmersholm (86) is. A sellő (88), Hedda Gabler (90): az élet teljessége után vágyakozó, meg nem értett asszony.
Utolsó négy darabja már Norvégiában készül. Magára maradt, önmagát túlélt ember tragédiája. Legnépszerűbb ezek közül a Solness építőmester (92). Utolsó öt évében béna. 1906-ban hal meg Krisztianiában.
Lapozz a további részletekért