Hirdetés

A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre „A halottak élén” című kötetében

14 perc olvasás
A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre „A halottak élén” című kötetében

Ady Endre 1877-ben született Érmindszenten, ami a mai Románia területén található. Édesapja Ady Lőrinc, paraszti sorsban élő nemes, édesanyja Pásztor Mária, aki papok és tanítók leszármazottja volt. Birtokos családból származik, de de lesüllyedt és paraszti sorsban élt. Öccse Ady Lajos magyar-latin szakos tanár, aki a családnevet Ond vezér nevéből eredeztette. Elemi tanulmányait szülővárosában végezte, 1888-tól Nagykárolyban, 1892-től pedig Zilahon járt gimnáziumra. Már ekkor kedvelte a folyóiratokat, sokat is olvasott. 1896-ban érettségizett, jeles eredménnyel.

Hirdetés

Még ebben az évben Debrecenben elkezdte a jogi egyetemet, de hamar otthagyja. 1899-től a 48-as érzelmű „Debrecen” című folyóirat szerkesztője, majd 1901-ben Nagyváradra került és ott a „Nagyváradi napló” szerkesztője lett. Éjszakai életet élt, nappal aludt altatók segítségével, aminek negatív élménye egy éjszakai kaland Mihályi Rozáliával, akitől elkapta a szifiliszt. Erről szól az egyik novellája „Mihályi Rozália csókja” címmel.

Ezután találkozott élete első nagy szerelmével, Diósy Ödönné Brüll Adéllal, akivel 1904-ben egy évet tölt Párizsban. Itt ismerkedett meg a francia szimbolizmussal, hatottak rá a költők, és itt vette észre, hogy milyen elmaradott a magyar költészet a nyugatihoz képest. 1906-ban jelent meg az első igazi verseskötete,  „Új versek” címmel. Ezzel a kötettel sokak szembefordulását eredményezte, főleg a gőgös, arisztokratikus hangvétel és a merész szerelmi líra miatt. Emiatt elmenkült Párizsba, több mint egy évig hagyta el hazáját, majd 1907-ben tért viszza, ahol az új kötete, a „Vér és arany” miatt újabb heves támadásokkal kellett szembenéznie. 1908-tól a „Nyugat” első nagy nemzedékének tagja lett, egészen a haláláig itt volt szerkesztő. Nagyváradon a „Holnap” irodalmi taársaság élén állt, és nagyrészt az ő verseivel megjelent „ A Holnap antológia”.

1908-ben megjelent újabb kötete „Az Illés szekerén” címmel, aminek fő témája az istenes és forradalmi versek. 1909-től egészségi állapota romlott a vérbaj miatt, emellett a Lédához fűződő lapcsolata is elhidegülni látszott. Ekkor évente jelentek meg kötetei 1914-ig. 1909-ben jelent meg a „Szeretném, ha szeretnének”, 1910-ben „A Minden-Titkok versei”, 1912-ben „A menekülő Élet”, 1913-ban „A Magunk szerelme” és 1914-ben a „Ki látott engem?” című kötet. 1912-ben A léda kapcsolat véglegesen felbomlott, erről a szakításról írta az „Elbocsátó szép üzenet” című versét.

Ezután megismerkedett Boncza Bertával, aki ekkor még csak 16 éves volt.  Erdélyi lány volt, Ady verseiben csak Csinszkának nevezte őt. 1915-ben házasságot kötöttek, az első éveket Csucsán töltötték. A házasságuk nem volt felhőtlen, de az I. világháború miatt a lány védelmet nyújtott a költőnek. Egészségi állapota is romlott, alig adott már ki verseskötetet, az utolsót Hatvany Lajos segítségével adta ki 1918-ban „A halottak élén” címmel. Ezután válságosra fordult betegsége, 1919-ben halt meg. 1923-ban jelent meg egy posztomusz kötete „Az utolsó hajók” címmel. A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában temették el a nemzet halottjaként.

Hirdetés

Ars poetica

Egy új hangot, egy új verselést és új nyelvi megjelenítést hozott a költészetben. Műveiben gyakran használt szimbólumokat, nagyon sokan nem értették emiatt versit, ezért magyartalansággal vádolták. Gőgös hangvételűek művei, magát mindenkinél jobb költőnek tartotta. Költői hitvallása a „Góg és Magóg fia vagyok én…” című versében jelenik meg. A magyar lírát újítani akarja megújítani a hagyományok megtartásával. Megvolt benne a küldetéstudat, a nehézségek ellenére is újításra van szükség, amit végre fog hajtani.

„A halottak élén” című kötete

Az I. világháború kitörésével Ady költészetének középpontjába a magyarság féltése került. Apokaliptikus képek sokaságában jelenik meg az értelmetlen, az egész emberiséget fenyegető öldöklés, és félrerémlett az általános elembertelendés szörnyű lehetősége is. A költeményekben új küldetéstudat fogalmazódott meg, az emberiség nagy kincseit kell bekvártélyozni a szívébe és ezeket átmenteni egy új emberű új világ számára.

Előre látta a katasztrófát, azonnal szembefordult a nacionalista ujjongással. Gyűlölte a vérontást és az emberi jogok pusztítását, szava az emberi természet tiltakozása volt a háború ellen, elszörnyedés a szörnyűség miatt, amelybe belekényszerítették Európa népeit. Különösen fájt neki, hogy a magyarság mesebeli hősiességgel félrevezetten, idegen érdekekért, a bajban levő messze városért gyűrkőzik a Halállal, vérzik a harctereken. Úgy látta, hogy a múltja bünteti ezt a népet, és most az a végzet sújt le rá, amely valaha ide sodorta, rossz helyre, idegenbe, rokontalanul, ellenséges erők ütközőpontjára. A nemzetostorozó hangulatot a szánalom, a sajnálkozó részvét váltotta fel verseinek többségében.

Lapozz a további részletekért

1 2 3