Hirdetés

A modern dráma a XX. században

A XX. század elején gazdasági változások mentek végbe, a szabadversenyes kapitalizmus helyett az imperializmus következett. Ehhez járult még a gazdasági világválság és a két világháború kirobbanása. Ezek a változások nagy hatással voltak az emberekre: a polgári társadalom kicsinyes világa, az élet elszürkülése, az elidegenedés, az emberi kapcsolatok látszólagossá válása, a magánélet és a közélet elválása határozta meg az életszemléletüket. Az új életszemlélet, világlátás új formanyelvet és alkotói magatartást igényelt.

Hirdetés

A dráma a XIX. században nagy konfliktusokat mutatott be. a tragédiákban a főszereplők elbuktak, a komédiákban felemelkedtek, úrrá lettek az ellentéteken, a sorscsapásokon.

Már ebben a században is megjelentek újítások a drámában. Ibsen: Vadkacsa című művében a madár szimbólum, és ebben az alkotásban nagy szerepe van a múltnak. Korábban a drámák cselekménye mindig a jelenben játszódott. Csehov is újító, művei drámaiatlan drámák. nincs bennük igazi konfliktus,nincs igazi főhős, nincs igazi párbeszéd, nincs igazi cselekmény.

A XX. században felbomlott a drámaszerkezet. Megváltozott a felvonásrend (pl. Mrozek egyfelvonásosai). Felbomlik a feszes drámai szerkezetet eredményező oksági viszony és az időrend. A cselekmény is jelentéktelen lesz, a belső történés válik fontossá. A drámai konfliktus is lelki síkon megy végbe. A térbeli szerkezet is megváltozik, Beckett Godot-ra várva című művében a helyszín lényegtelen.

A”modern”drámák szituációi, jellemei, cselekménye általános érvényű mondanivalót hordoznak, intellektuális jellegűek lesznek.

Az életképek ábrázolása is újszerű a drámában, ezzel az alkotások az epikához közelítene, az elbeszélő elemek fontossá válnak. Az epizálódást a narrátor szerepe is segíti, ami megjelenik Brechtnél is: a Kurázsi mama című művében a környezetről, időről, helyről ő tájékoztat.

Az epizálódás mellett a lírai elemek megjelenése is felborította a dráma szerkezetét ( pl. a Kurázsi mamá-ban a dalok).

A XX. században megjelennek ironikus, groteszk és abszurd elemek is a drámában. Dürrenmatt alkotásai átmenetet képeznek a brechti irónia és az abszurdok között. Drámái groteszk drámák, amelyekben a cselekmény, a szituáció, a jellemek groteszkek, a valóságot a visszájára fordítja, és ezzel ábrázolja a láthatatlan ellentmondásokat. A groteszk a fantasztikust teszi hétköznapivá ( pl. a Fizikusok-ban a bolondokháza lesz az élet színhelye.

Az abszurd dráma megjelenése Beckett nevéhez fűződik, drámáiban az abszurditás a lélektani elidegenedés tényét állítja a drámai események középpontjába. Az előadás abszurddá válik, szavakat ismételnek, a dráma szerkezete visszatérő, körkörös.

A dráma változása új „színház” alkotását eredményezte. Angliában a főhős a rendező, az oroszoknál a fő cél a cselekmény pontos megjelenése, a színészek átérző játéka. Brecht epikus színházával azt akarja elérni, hogy a néző elgondolkodjon az eseményeken, ne élje át azt. Ezt elidegenítési effektusokkal éri el, narrátort, dalbetétet,kórust, feliratokat alkalmaz. Érzelmi katarzis helyett értelmi katarzist kínál. Színházában a Berliner Ensemble-ban összművészetet teremt: a szöveg, a játék, a zene, a díszlet, a fény művészetének egységét.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!