Hirdetés

A horatiusi életelvek Horatius lírájában és a magyar Horatius-hagyományban

13 perc olvasás
A horatiusi életelvek Horatius lírájában és a magyar Horatius-hagyományban

aurea mediocritas / aurea mediveritas – arany középszer / arany középút: szélsőségektől mentes élet (Licinius Murenához)

Hirdetés

Carpe diem! – ragadd meg a napot

Memento mori! – emlékezz a halálra, azaz mindig az élet végességének tudatban élj

Sapere aude! – merj tudni, azaz merj a saját értelmedre hagyatkozni (később Kant teszi a felvilágosodás alaptételévé)

Exegi monumentum – emlékművet építek, vagyis a műalkotás az örök időknek szól

Hirdetés

Non omnis moriar – nem hal meg minden/ nem halok meg egészen (a költő vagy a lélek halhatatlanságára, vagy arra céloz, hogy a neve és művei halála után is fönnmaradnak)

Nonum prematur in annum – kilenc évig ülj rajta, azaz ne adj ki mindent rögtön a kezedből

prodesse aut delectare vagy utile et dolce– az irodalom célja „tanítani és / vagy gyönyörködtetni

Horatiusi elvek a magyar irodalomban

Berzsenyi Dániel – „a magyar Horác”

A klasszicizmus az antikvitás korát megidéző korstílus, így Horatiust is kedveli. A klasszicizmus esztétikai alapvetése (a természetbeli szép ábrázolásának fontossága) Horatius „használni és gyönyörködtetni” kijelentésére vezethető vissza.

Berzsenyi művészete a klasszicizmus és a preromantika stílushatárán van.

Hirdetés

Klasszicista vonások:

  • a műfaji rendezettség
  • az antik versformák használata (szapphói, alkaioszi, aszklépiadészi strófa)
  • sok antik utalás (Erynnis, Charybdis stb.)
  • műgond
  • tanító szándék
  • horatiusi életfilozófia átvétele

Romantikus vonások:

  • nemzethalál vízió
  • érzelmes szavakat és hasonlatokat felvonultató expresszív nyelvezet („századoknak vérzivatarjai”)

Horatius legjelentősebb hatásaként az aurea mediocritas és a carpe diem elv átvétele, valamint a sztoikus bölcs megtestesítése említhető.

Berzsenyi Horatius Ad Romanus (A rómaiakhoz) c. ódájának analógiájára írja meg a Magyarokhoz I. és II. c. műveit.

Horatius hatása érezhető még a Horác és az Óda c. művein is.

Hirdetés

Horác

  • A horatiusi életbölcsességet foglalja versbe.
  • Horatius képeit, fordulatait használja fel hogy saját hangulatát kifejezze, Horatiusban a saját maga érzéseit látja tükröződni.
  • A költő magányában Horatiustól vár vigasztalást.
  • Múló idő: az öröm, a szerelem érzései csak pillanatok, amelyeket az idő magával sodor.
  • Az utolsó versszakban megjelenő nyíl és zuhogó patak képe: amit kezében tartott, már el is múlt, olyan gyorsan hagyja el minden, hogy örökre egyedül van.
  • Carpe diem: „Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz”

A magyarokhoz (Romlásnak indult…)

  • Mintája Horatius A rómaiakhoz c. ódája amelynek alapgondolata az ősi erények pusztulása, a római nép elkorcsosulása.
  • Berzsenyi versét egyedivé teszi: önálló formai megoldások, a vers végkövetkeztetése eltér Horatiusétól
  • A vers középpontjában az erkölcsök történeti távlatba emelt pusztulása áll.
  • A vers szerkezetét az idősíkok váltakozása adja: a dicső múlt és a romlásnak induló jelen ellentéte.
  • Ez az ellentét nem egyszerűen az értéktelített múltnak az értékhiányos jelennel való szembeállítása, az óda értékszerkezete valamivel összetettebb. A jelen egyértelműen sivár, de a régi időket nem állítja be kizárólag példaértékűnek. Akkor is voltak vétkek és gyöngeségek, ám az alapvető különbség abban állt, hogy erő is volt a továbblépéshez. A jelenből ez az életerő hiányzik.
  • Tölgyfa hasonlat:  a vers központi képét alkotja A tölgyfa a haza, amit a szélvész (korábbi külső támadások: tatár, török) nem tudtak ledönteni, de most a férgek (az erkölcsök megromlása) megőrlik a gyökereit.
  • A költemény zárlata a pusztulás történelmi szükségszerűségét (minden nemzetnek a történelemben a végső elbukás a sorsa) mondja ki.àaz óda itt elégikussá válik.
  • Az ember teljesen kiszolgáltatott a földöntúli hatalmaknak, ez a reménytelenség adja a vers pátoszát.
  • A vers logikai érvelésre emlékeztető felépítése klasszicista vonás – a hangnem azonban eltér a klasszicista óda hagyományaitól: a lírai én legbensőbb érzelmeit fejezi ki.
  • Alkaioszi strófával érzékelteti a feszültséget.
  • Metonímia: Budavár tornya az egész országot jelenti.

A magyarokhoz (Forr a világ…)

  • A Napóleoni háborúk idején született: a magyar határokat fenyegető Napóleon kiváltotta a nemesség francia-ellenes hangulatát, veszélyeztetve érzik a magyar szabadság ügyét.
  • A vers két részre osztható: 1) A felfordult világról szól, amit Napóleon előrenyomulása idézett elő. 2) Összefogásra szólítja fel a népet.
  • A jelenkor eseményeit az antik mitológia és a történelem képzetein át láttatja, így kíván nekik magasabb értelmet adni. (pl. Ferenc császárt Titus római császárral azonosítja.)
  • Az olvasóval azt érezteti hogy kora történelmében, a jelen veszedelmeiben is időtlen történeti erők hatnak.
  • A háborgó tengeren hánykolódó hajók (országok) toposza már Horatiusnál megjelenik.
  • Alkaioszi strófák

Babits Mihály

Költői pályája 1909-ben, a Levelek Iris koszorújából c. kötettel indul. Babits költészetét pályája elején az artisztikus individualizmus jellemezte, ennek megfelelően törekedett széles irodalmi műveltségének bemutatására és az antik formák használatára.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!