A horatiusi életelvek Horatius lírájában és a magyar Horatius-hagyományban

Quintus Horatius Flaccus (i.e. 65-8)

Horatius életrajza

Horatius életét részben saját verseiből, részben töredékesen fennmaradt életrajzokból ismerjük.

• Suetonius – De poetis (A költőkről)
• az előző alapján íródott, a 16. században előkerült Vita Horati (Horatius életrajza)

Egy dél-itáliai kisvárosban született, apja felszabadított rabszolga volt. A legjobb iskolákba járt, Athénban filozófiát tanult. Itt került kapcsolatba Brutussal és társaival. Részt vett a philippi ütközetben, mire hazatért Rómába családja vagyonvesztetté vált. Az államkincstár hivatalnoka lett. Később barátja, Vergilius bevezette Augustus irodalompártoló barátjának és tanácsadójának, Maecenasnak a körébe. Maecenas barátjává fogadta és birtokot ajándékozott neki Róma közelében, mentesítette anyagi gondjaitól. Így Horatius élete végéig visszautasíthatta Augustus ajánlatait, amelyekkel az udvarhoz akarta láncolni. Horatius visszavonult életét a Róma melletti birtokán majd tiburi házában töltötte.

Művészete

Epódoszok: (A görög Arkhilokhosz iamboszainak római változata.) Személyes, támadó, felháborodott hangon bírálja kora társadalmát.

Szatírák: Tréfás iróniával, közvetlen stílusban bírálja a legszembetűnőbb emberi gyengeségeket, kora társadalmát.

Ódák vagy carmenek:

• Legérettebb alkotásai, politikai és társadalmi témákat vet fel.
• A görög dalköltészet (Alkaiosz, Szapphó) klasszikus strófaképleteit meghonosította Itáliában.
• Az ókori latin carmen tartalmilag sokkal tágabb, mint a modern értelemben vett ódai műfaj – amely emelkedett hangnemű, fenséges tárgyról szóló lírai költemény.

Az ókorban alapvetően két típusú ódát különböztetünk meg: pindaroszi vagy ünnepélyes és horatiusi vagy tanító jellegű óda.

Episztolák: Költői levelek. Kötetlen, olvasmányos stílusban ír, önmagáról közvetlenül, öniróniával vall bennük.

• Filozófiai mondanivalóját egy görög szerzőből kiindulva, de az eredeti jelentéstől eltávolodva fejtette ki.
• A költészetet közelebb hozta az emberi létezéshez: gondolatait tapasztalati úton érzékelhető, emberközeli elemekkel fejezte ki.
• Fellazította (jambikus ütemekkel dúsította) a spondeus-központú római költészetet.
• A költőt a társadalom hasznos tagjának tartja az alkotásban rejlő nevelési lehetőségek folytán.
• Ő fogalmazta meg a római jellemet. Azt mondta, hogy legyen vallása, határozott, higgyen Istenekben, és legyen jó hazafi.

Thaliarchushoz

• első verse melyet alkaioszi strófákban írt
• A költemény Alkaiosz idézettel kezdődik.
• A kinti fagyos tájból a benti derűs intimitásban vezet az óda, az ember nélküli tájból gondtalanul mulató emberek közé. Erős feszültség az első két strófa között: Az élet okos élvezésével lehet szembeszállni az életet fenyegető elmúlással.
• A következő két szakasz a horatiusi életbölcsesség tanácsait hirdeti. A múlttal nem érdemes törődni, a jövőt veszélyes kutatni.
• Az élet örömeit (tánc, szerelem) addig kell kihasználni míg az ember ifjú: az idő kérlelhetetlen múlásával sürgeti az élet élvezését
• Az utolsó két versszakban a filozofikus általánosítás után konkrét, gyakorlati cselekvésre vonatkozó felszólítás olvasható.

Licinius Murenához

• A vers hat szapphói strófából álló carmen (a szapphói strófa 3 tizenegyes szapphói sorból és egy adonisziból áll).
• Költészete hasonlít Szolónéhoz: a képek nem egy hangulatot, hanem elvont gondolatokat illusztrálnak.
• Az első versszak allegorikus képsora arra vonatkozik, hogy helyesebb úgy élni ha az ember tartózkodik az ártalmas szélsőségektől: ez megóvja a nyomorúságtól és az irigylést keltő királyi palota pompájától is.
• Hajó-kép, hajósélet metaforái (nyílt tengerre sodródó és parti zátonyokon fennakadó hajós)
• Aurea mediocritas (arany középszer): A végletektől való tartózkodás. Nem hétköznapiságot jelent: a két véglet (hedonizmus és aszkétizmus) közti szabadságot jelenti. A vers megszólítottját a gyávaságtól és a vakmerőségtől óvja.

Leuconoéhoz

• Carpe diem („szakítsd le a napot”, élj a mának): nem azonos a hedonizmussal. A hedonizmus az élvezetek hajhászása, fizikai értelemben, a carpe diem -elv pedig a szellemi szférára koncentrál: tudatosítsuk magunkban a lét szépségét, ne tegyük tönkre lehetetlen vágyakkal, a múlton való rágódással.
• Légy bölcs, élvezd okosan az életet, mert rövid, ne táplálj hiú reményeket!
• Az elmúlás árnyékában született szerelmes vers, a szerelmeseket kétségbeesett sietség fogja el ha az idő múlására gondolnak. A mának élj, ne a holnapot várd.
• A mondatok rövidsége a gyors, csattanószerű lezárást szolgálja, s egyben izgatottá, nyugtalanná, sietőssé teszi a költeményt.

Ars poetica

• Az antik költészettan legfőbb forrása.
• A tehetség mit sem ér, ha nem párosul szakmai tudással. A költői műgond fontosságára hívja fel a figyelmet: „Te kilenc évig tartsd vissza művedet”.

Melpomenéhez

• Komoly hangú lírai vers, múzsájához Melpomenéhez írja.
• A költészet szépségének megmagyarázása.
• Saját magát is beleírja a versbe, és azt mondja, hogy igen maradandót alkotott.

Legjelentősebb elvei

Odi profanum vulgus – szellemi arisztokratizmus (Babits: „Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg”)