Hirdetés

Az informatika fejlődéstörténete

4 perc olvasás
Az informatika fejlődése

A következőkben az informatika fejlődéséről olvashatsz az alábbi tétel alapján.

Hirdetés


Hirdetés

Ismertesse a számítás, adatfeldolgozás, vezérlés műszaki fejlődésének főbb állomásait és fontosabb személyiségeit a 18. és a 20. század közepe között! Beszéljen a számítógép generációkról!

Fontosabb személyek (az informatika fejlődése során)

Blaise Pascal (1623 – 1662): összeadást, kivonást végző mechanikus szerkezet

Leibnitz (1646 – 1716): négy alapműveletet elvégző mechanikus szerkezet

Jackard (1751 – 1834): szövőszékek vezérlése lyuggatott fémlapokkal (a lyukkártya elődje)

Hirdetés

Charles Babage (1792 – 1871): mechanikus, általános célú számológép tervezése

Ada Byron (1815 – 1852): Babage gépéhez készített utasítás sorozatot, ez kb. egy mai programnak felel meg

George Boole (1815 – 1864): a matematikai logika megalkotója (Boole-algebra)

Hermann Holeritz (1860 – 1929): az 1890-es USA népszámlálási adatokat számítógép használatával könnyítette meg, az IBM megalapítója

Konrád Zuse (1910 – 1985): az elsők között tervezett és készített számítógépeket. Ezek még mechanikusak voltak.

Hirdetés

Turing (1912 – 1954): matematikus, a 2. világháború alatt fontos szerepet kapott az Enigma kód megfejtésében. A Turing-teszt megalkotója, amely célja annak eldöntése, hogy a velünk kommunikáló partner ember vagy számítógép-e. Univerzális gép modelljének megalkotója: ha egy gép el tud végezni néhány műveletet, akkor bármilyen számításra képes.

Neumann János (1903 – 1957)

Magyar származású matematikus (de a fizika és közgazdaság területén is tevékenykedett).

Neumann-elvek: a számítógépek építési és működési elveinek általános megfogalmazása. Még a mai számítógépek is ezeken az elvek alapján működnek, így nagy hatása volt az informatika fejlődése során.

  • elektronikus működés
  • kettes számrendszer használata (bináris)
  • központi vezérlőegység alkalmazása
  • belső program- és adattárolás: az adatok és a programok egy helyen, a belső memóriában kerülnek tárolásra.
  • soros utasítás végrehajtás: a gép a műveleteket nagy sebességgel, egyenként hajtja végre.

Generációk

0. generáció: kb. 2. világháború előtt, mechanikus működési elv (pl: relék), lyukkártyák

Hirdetés

1. generáció: (kb. 50-es évek), elektroncső használata, nagy fogyasztás, gyakori volt a meghibásodásuk, gépi kód, néhány ezer művelet / sec, üzemeltetésük mérnöki ismeret igényelt

2. generáció: (kb. 60-as évek), tranzisztor megjelenése, csökkenő méret és fogyasztás, ferritgyűrűs memória, mágneslemezes háttértár, magas szintű programnyelvek megjelenése

3. generáció: (kb. 70-es évek), IC (integrált áramkörök), tömegtermelés megindulása, operációs rendszer megjelenése, sebesség kb. 1 millió művelet / sec

4. generáció: (kb. 80-as évek), chip, személyi számítógép megjelenése (átlag ember számára is megfizethető), számítógépes hálózat, első vírusok, Microsoft megalakulása

5. generáció: (kb. 90-es évektől napjainkig), miniatürizálás (PDA, tablet, okostelefonok…stb.), hétköznapi eszközzé válik, Internet, multimédiás felhasználás, felhasználóbarát kezelés, több processzor, sebességük több milliárd művelet / sec

Hirdetés

Jövő

Nem Neumann elvű gépek (neurális, optikai), mindennapi életben nagyobb szerep, valódi mesterséges intelligencia kifejlesztése …stb.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!