Átviteli közegek

A számítógép-hálózatok vonatkozásában az összekötő átviteli közeg függően lehet fizikailag összekötött és nem összekötött. Összekötöttek például az elektromos jelvezetékek, az optikai kábel, míg nem összekötött például a rádióhullámú, mikrohullámú illetve az infravörös vagy lézeres összeköttetés. A fizikailag nem összekötött rendszerek mozgékonyak, könnyen áthelyezhetők, a hosszú kábelcsatornák helyett elég egy két antennaoszlopot kialakítani, de mivel a jel a széles környezetben terjed, az adatbiztonságra jobban kell figyelni, mert sokkal nagyobb a lehallgatás veszélye. A vezetékes rendszerek lehallgatás ellen védettebbek, kisebb távolságokon olcsóbbak a telepítési költségei, de a kapcsolódó eszközök nehezen helyezhetők át. A rossz csillapítási és zajfelvevő tulajdonságai miatt ezt a gyakorlatban csak kisebb távolságokra használják. Gyorsabb jelváltozásoknál az ilyen vezetékpár antennaként jeleket sugároz a környezetébe. A probléma megoldására a gyakorlatban két kialakítást használnak: a csavart érpárt, illetve az árnyékolt (koax) kábeles megoldást.

Csavart érpár

 A csavart érpár (Unshielded Twisted Pair = UTP) két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat kívülről egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbevesszük. akkor árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted Pair = STP) beszélünk. A csavarás a két ér egymásra hatását küszöböli ki. Alkalmasak mind analóg, mind digitális jelátvitelre is, áruk alacsony. A zavarokkal szemben való érzékenységük tovább növelhető, ha a csavart érpárat árnyékoljuk. Általában egy kábel négy csavart érpárt tartalmaz közös védőburkolatban. Minden érpár eltérő számú csavarást tartalmaz méterenként, a köztük lévő áthallás csökkentése miatt.

Koax kábelek

A másik vezeték kialakítási megoldás a koaxiális kábelek használata.  Széles körben két tipusát használják: Az egyik az alapsávú koaxiális kábel, amelyet digitális jelátvitelre alkalmaznak, a másik az ún. szélessávú koaxiális kábel amelyet pedig analóg átvitelre használnak. Csatlakozásra BNC. (Bayone-NeilCouncelman) dugókat (RG5S), aljzatokat és lezárókat használnak. A koaxiális kábelek három lényeges jellemzője: a hullámellenállása (ZO), a hosszegységre eső késleltetési ideje és a hosszegységre eső csillapítása. A késleltetési idő a kábel szigetelésének permittivitásától  függ. A nagy késleltetési idő a hálózatok működése szempontjából hátrányos, ezért csökkenteni kell, pl minél kisebb permittivitású szigetelőanyag alkalmazásával. A tömör központi huzallal készülő kábel késleltetése és csillapítása kisebb, mint a több összesodrott fémszálat alkalmazóé.

Optikai kábelek

A jelenlegi legkorszerűbb vezetékes adatátviteli módszer, az üvegszálas

technológia alkalmazása. Az információ fényimpulzusok formájában terjed egy fényvezető közegben. Az átvitel három elem segítségével valósul meg: A fényforrás egy LED dióda, vagy lézerdióda. Ezek a fényjeleket a rajtuk átfolyó áram hatására generálják. A fényérzékelő egy fotótranzisztor vagy fotodióda, amelyek vezetési képessége a rájuk eső fény hatására megváltozik. Az átviteli közeg egyik oldalára fényforrást kapcsolva a közeg másik oldalán elhelyezett fényérzékelő a fényforrás jeleinek megfelelően változtatja az vezetőképességét.

 Vezeték nélküli átviteli közegek

 Hálózat kiépítésekor gyakran adódik olyan helyzet, amikor vezetékes összeköttetés kialakítása lehetetlen. Ilyenkor a vezeték nélküli átviteli megoldások közül kell választani, amelyek fény (infravörös, lézer) vagy rádióhullám alapúak lehetnek.

Rádióhullám

 Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A frekvenciatartomány 2-40 GHz között lehet. A kiemelkedő antennatornyokon elhelyezkedő parabola adó és vevőantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést itt reléző állomásokkal oldják meg, azaz a vett jelet egy más frekvencián a következő, reléző állomásnak továbbítják. Problémát okozhatnak a viharok, villámlás, egyéb légköri jelenségek. A frekvenciasávok kiosztása hatósági feladat.

Infravörös, lézer átvitel

A lézer és infravörös fényt alkalmazó ADÓ-VEVÖ párok könnyen telepíthetők háztetőkre, a kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb távolság áthidalását lehetővé tévő energiakoncentrálás miatt jól irányított, ez védetté teszi a lehallgatás és a külső zavarás ellen. A láthatósági feltételek miatt az eső és a köd problémát okozhat. A számítógépes rendszerekben az információátvitel ilyen módja fokozatosan terjed, IrDA néven már szabványos megoldása is létezik.