Hirdetés

Kimeneti eszközök, optikai háttértárak

11 perc olvasás
Kimeneti eszközök, optikai háttértárak

A következőkben a kimeneti eszközök és optikai háttértárak kerülnek bővebb kifejtésre.

Hirdetés

Beszéljen a számítógép kimeneti eszközeiről, ismertesse azok főbb típusait, működését, főbb paramétereit! Ismertesse az optikai háttértárak jellemzőit, működését!

A felhasználók a számítógéppel végzett munkájuk során kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel. A kimeneti eszközök olyan kimeneti egységek, amelyek láthatóvá/hallhatóvá teszik az ember számára az információ feldolgozás eredményét. Az információ a számítógép központi egysége felől a külvilág felé áramlik. Ezek a következők: monitor, nyomtató, hangszóró, projektor.

Monitor

A legfontosabb a kimeneti eszközök közül a monitor. 

Képmegjelenítés elve szerint lehetnek

  1. Katódsugárcsöves (CRT)
    Előnye:
    alacsony ár

Hátránya:

  • nagy súly
  • nagy kiterjedés
  • hordozható számítógépekbe nem építhetők be
  • nagy energiafogyasztásúak
  • működési elvükből adódóan villódznak
  • mára elavultak
Hirdetés

Pl.: a hagyományos TV

  1. Folyadékkristályos (LCD)

Előnye:

  • vékonyságukból adódó kis helyigény
  • alacsony energiafelhasználás
  • stabilabb (nem villódzik)
  • élesebb kép

Hátránya:

  • kötött képfelbontás (a natívtól eltérő felbontás esetén a képminőség romolhat)
  • magasabb ár
  • élvezhetősége függ a nézés irányától

Pl.: kvarcóra, laptop, kamera, telefon (kijelzők)

TFT (Thin Film Transistor): az LCD technika továbbfejlesztése. Nagyobb látószöget biztosít.

  1. gázplazmás

A legkevésbé ismert típus a gázplazmás (PDP) monitor. 1964 óta létezik, de gyártási költségei miatt a CRT terjedt el. A monitor képe rezgés- és villódzásmentes, nézése egyáltalán nem fárasztó. Pl.: plazma TV

Hirdetés

Főbb paraméterei:

  • képátló: A monitor egyik sarkától a szemközti sarkáig terjedő távolság, hüvelykben (inch = 2,54 cm) mérik. Pl.: 20 col.
  • képarány: A kijelző oldalhosszúságainak aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:10-hez vagy mostanság a 16:9-hez arány.
  • kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000 : 1).
  • válaszidő (csak LCD-nél): ezredmásodpercben (ms) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.
  • fényerő: A monitor fényességét jellemzi. (Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD).) (Például: 250 cd/m²)
  • maximális felbontás: Maximálisan mekkora felbontásra állítható. Pl.: 1920×1080
  • megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió (224) színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót
  • látószög (csak LCD-nél): Az a paraméter mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (vízszintes), második a vertikális (függőleges) adat. Például: H:160°/ V:150°
  • optimális felbontás (csak LCD-nél): Az LCD-panel fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.

Videokártya

Előállítja a monitor számára a képet. Feltétlen szükséges, nélküle a monitorok nem adnak képet. A mai videokártyák ezen felül 3D-s számításokat végeznek (játékok, tervező programok, kép- és videoszerkesztők használják). Önálló processzorral, memóriával és hűtéssel rendelkezik.

Nyomtató

A nyomtató (printer) a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is viszontláthassuk, a kimeneti eszközök egyike.

Működési elv szerint:

  • tűs (mátrix) nyomtatók
  • tintasugaras nyomtatók
  • lézer nyomtatók
  • hő nyomtatók

A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk.

Hirdetés

A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti.

Mátrixnyomtató

A legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. 

Előny:

  • egyedül ez alkalmas indigós papírral egyszerre több példány nyomtatására (így talán sosem szűnik meg a gyártása)
  • alkalmas leporellós papírok használatára (számlák, bizonylatok)
  • nyomtatási költsége az összes nyomtató közül a legalacsonyabb 

Hátrány:

  • kis nyomtatási sebesség
  • nyomtatása nem egyenletes, erősen befolyásolja a festékszalag állapota.
  • minőségi nyomtatásra nem képes
  • működése eléggé zajos.

Tintasugaras nyomtató

Nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú (fúvóka) egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére. 

Hirdetés

Előny:

  • halk működés
  • nyomtatási képe szép (vannak fotónyomtatók is speciális fotópapírokra)
  • alacsony beszerzési ár

Hátrány:

  • egyszerre csak egy példány nyomtatható (nagy mennyiségű nyomtatásra nem alkalmas)
  • viszonylag lassú, különösen jó minőségű fotók nyomtatásánál
  • egy lap nyomtatási költsége magas lehet (speciális tinta, telített színeket tartalmazó ábrák esetében – gyors fogyás – drága patron)
  • nem rendszeres használat esetén a tinta beszáradhat

Lézernyomtató

Működési elve: A lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal bevont és elektromosan feltöltött henger található. Ahol a lézer a hengerhez ér, ott a henger semleges lesz vagy ellentétesen lesz töltött a henger többi részéhez képest. Amikor pedig a henger a festékrésszel érintkezik, akkor azokra a részekre tapad festék, melyeket ért a lézersugár. A festék ezután átkerül a papírra, majd beleolvad, mikor a papír áthalad egy 200 °C-os hengerpár között. A színes lézernyomatóban lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, és az egyetlen fényérzékeny hengerükre a világoskék (cián), lila (bíbor), sárga és fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek. A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végigfutnia a fényérzékeny hengeren.

A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.

Minőség:

  • minimum 600 dpi felbontásúak.
  • színes lézernyomtatók – ezekkel gyakorlatilag fotó minőségű képek állíthatók elő
Hirdetés

Sebesség:

  • működési elve miatt az első lap lassabban készül
  • független a nyomtatandó anyag jellegétől (szöveg, rajz)
  • 4-6 lap/perc … 24-36 lap/perc

Előny:

  • halk működés
  • nyomtatási képe nagyon szép
  • minőségben és sebességben a legjobb nyomtatók
  • több példány nyomtatására gazdaságosabb
  • egy lap nyomtatási költsége alacsonyabb a festéksugarasnál
  • csekknyomtatásra, közüzemi számlák készítésére, stb. is használható (nem kenődik)
  • leporellóra dolgozó (akár több száz lap percenként)

Hátrány:

  • egyszerre csak egy példány nyomtatható
  • magasabb beszerzési ár

A hőnyomtatóban nincs festék. A festéket a papír tartalmazza, mely hő hatására válik láthatóvá. Pl.: faxkészülékek, parkolóórák, MÁV jegyek. Olcsóak ugyan, de fontos tudni, hogy a nyomat tartalma viszonylag gyorsan elhalványul, amit az erős fény, ill. a hőhatás gyorsít.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!