A szoftverek

A szoftverek

Bármilyen jó hardver álljon is rendelkezésünkre, megfelelő szoftverek hiányában gépünk használhatatlan. A szoftvereket funkciójuk szerint három fő csoportba soroljuk.

A rendszerszoftverek: a rendszerszoftver, más néven operációs rendszer felelős a számítógép alapvető működtetéséért. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kapcsolat megteremtése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a perifériák kezelése. A mai modernoperációs rendszerek a felsoroltkánál lényegesen több szolgáltatást nyújtanak.

A személyi számítógépeken korábban a DOS-t, napjainkban pedig a Microsoft Windows operációs rendszereket használják a legszélesebb körben. A Windows első változata –pl: Windows 3.1- még nem voltak önálló operációs rendszerek, működésük a DOS-on alapult. A Windows program a 95 és az NT megjelenésével vált önálló operációs rendszerré.

A Microsoft Windows a DOS-szal ellentétben már grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphical User Interface) rendelkezik. A GUI olyan felhasználói felület, ahol a számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokét és rajzos elemeket használnak. Használata egyszerűbb, gyorsabb, mert a parancsok begépelése helyett egérrel vagy más pozicionáló eszközzel rámutatással adhatjuk ki a parancsokat, egyes fájlkezelő műveleteket – pl: másolás, áthelyezés – pedig az úgynevezett Fogd és vidd módszerrel egyetlen mozdulattal hajthatjuk végre.

A piacon azonban más nagynevű cégek is jelen vannak saját operációs rendszereikkel. Ilyen pl az IBM cég OS/2 rendszere, a Bell Labs által kifejlesztett UNIX egyes változatai, a nyílt fejlestésű Linux, valamint a Macintosh gépeken működő Mac OS.

A szoftverek csoportosítása:

1.      Rendszerszoftverek:

A számítógép egyes részeinek zavartalan együttműködését biztosítják.

• BIOS (alapvető bemeneti/kimeneti rendszer): olyan szoftver, amely a számítógépgép ROM típusú memóriájában található.

Feladata: az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése

• operációs rendszerek: olyan szoftverek, amelyek a számítógép működtetéséhez szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják.

Ez a számítógépek működtetéséhez szükséges alapprogramok gyűjteménye. Legfontosabb részei a számítógép bekapcsolásánál betöltődnek az operatív memóriába és a gép egész működése során kezelik a hardver erőforrásokat, felügyelik a folyamatokat és tartják a kapcsolatot a felhasználóval.

Feladatai:

• a hardver kezelése,
• a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása,
• kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval,
• a háttértárak tartalmának kezelése,
• adatok kezelése és átvitele,
• megszakítás- és hibakezelés.

Ez a számítógépek működtetéséhez szükséges alapprogramok gyűjteménye. Legfontosabb részei a számítógép bekapcsolásánál betöltődnek az operatív memóriába és a gép egész működése során kezelik a hardver erőforrásokat, felügyelik a folyamatokat és tartják a kapcsolatot a felhasználóval.

2.      Fordítóprogramok (programnyelvek)

Ezek a szoftverek a programkészítést támogatják. A processzor csak a gépi kódú utasításokat tudja végrehajtani, ilyen kódban azonban körülményes elkészíteni egy összetett algoritmust végrehajtó programot. (A legelső generáció néhány gépét kivéve nem is volt szokás.)

A számítógépek kényelmesebb programozását a programozási nyelvek teszik lehetővé. A programnyelven megfogalmazott forráskódból a fordítóprogram állítja elő a gépi kódot. A fordítóprogramok ma már többnyire komplett fejlesztőrendszerek, amelyek a fordítón kívül a forrásszöveg elkészítéséhez szükséges szövegszerkesztő funkciókat, a programhibák felderítésére szolgáló nyomkövető szolgáltatásokat is tartalmazzák.

Az assembley nyelvek alacsonyszintű programnyelvek. Ezekben a processzor minden gépi kódú utasításának megfelel egy szimbólum, ami egy egyszerű rövidítés, így könnyebb megjegyezni a gépi kódnál. A nyelv gépfüggő: különböző utasításkészletű processzoroknak különböző az assembley nyelve is. Gépközeli nyelvek, mivel a logikájuk a gépi kóddal azonos.

A magasszintű programozási nyelvek az emberi gondolkodáshoz állnak közelebb. A magas szintű nyelvek gépfüggetlenek: ugyanaz a magas szintű utasítás más-más gépeken más-más gépi kódú utasasítássorozattal valósítható meg, de az eredménye gyakorlatilag ugyanaz. A magasszintű nyelvek utasításkészlete nem a processzorra jellemző, hanem magára a nyelvre.

3.      Rendszer segédprogramok

Az operációs rendszer és az alkalmazások határán üzemelő programok. Például olyan programok, amelyek az operációs rendszer valamely funkcióját látják el, esetleg annál többet nyújtanak vagy kényelmesebb a használatuk, de másik gyártótól származnak.

megkönnyítik az operációs rendszerek használatát (pl: Total Commander), segítik a programkészítést (pl: bármilyen programozási nyelv)

4.      Felhasználói (alkalmazói) programok

Valamilyen konkrét feladat megoldására kifejlesztett szoftver.

A fontosabb területek:

• szövegszerkesztés,
• adatbázis-kezelés,
• táblázatkezelés,
• az információ grafikus megjelenítése,
• számítógéppel támogatott tervezés,

Klasszikus értelemben azokat a szoftvereket soroljuk ide, amelyek megkönnyítik az ember munkáját valamilyen területen. De ide soroljuk a szórakozást, tájékozódást és kommunikációt segítő programokat is. Ma jellemző, hogy sokan csak ez utóbbiakkal találkoznak a számítógép napi használata során.

5.      Alkalmazói és felhasználói szoftverek:

• szimuláció,
• játék, szórakozás.