Kőzetlemezek mozgása, vulkáni tevékenység

1. Földünk nem egy összefüggő héj, hanem több egymáshoz képest elmozduló lemezből áll.

• Nagylemezek: É-amerikai, D-amerikai, Afrikai, Csendes-Óceáni, Eurázsiai, Ausztrál-India és Antarktiszi lemez
• Kislemezek: Arábiai, Fülöp, Nazca, Kókusz, Karibi lemez.

2. Lemezek mozgása

a.) távolodás ( óceáni hátság távolodása )

Az óceáni lemezek határán hátságok és mélytengeri árkok vannak. A földben munkálkodó konvekciós erők időnként szétnyitják a két kőzetlemez határfelületét, s ekkor bazaltos láva kerül az óceánba. Itt gyorsan lehűl, s hozzáforr a kőzetlemezek széléhez, ezáltal vulkanizmussal létrehozva az óceáni hátságot (hasadék vulkánok). Eközben a lemezek másik széle a szárazföldi lemez alá bukik, s beolvad a litoszférába. Az alábukás helyén mélytengeri árok keletkezik.

b.) közeledés, alábukás

Óceáni vs. kontinentális: a kőzetlemezek távolodásának következménye, az óceáni a kontinentális alá bukik, beolvad az asztenoszférába, a felszínen mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás heves vulkáni tevékenységet eredményez, s gyűrt hegységet emel a magasba. A szárazföldi lemezen törések, repedések keletkeznek, amelyeken keresztül megindul a vulkanizmus. (pl. Dél-Amerikai Pacifikus-hegységrendszer)

Óceáni vs. óceáni: az idősebb, nagyobb sűrűségű bukik a fiatalabb alá, s vulkáni szigetíveket emel a magasba, illetve a két lemez találkozásánál mélytengeri árok keletkezik. (pl.: Japán szigetek)

Kontinentális vs. kontinentális: a legjobb példa rá az Eurázsiai lemez és az Afrikai lemez ütközése. A volt Tethys tenger üledéke a két lemez között volt közeledve egymáshoz ezt felgyűrték és kiemelték a fiatal hegységrendszert. Eközben a meggyűrt üledékréteg egy része a mélybe kerülve magas hőmérsékleten nagy nyomás hatására megolvadt, majd kikristályosodott, így létrehozván a hegységek központi gránittömbjét. (pl.: Eurázsiai hegységrendszer)

c.) elcsúszás:

A kőzetlemezek mozgásának harmadik lehetséges típusa amikor két szomszédos kőzetlemez közeledés vagy távolodás nélkül egymással párhuzamosan mozog. Lemezszegélyeik hatalmas vetődés mentén egymás mellett elcsúsznak. Ilyen például a kaliforniai Szent András-törésvonal. A törésvonal mentén nagyon gyakoriak a földrengések.

3. Vulkanizmus:

A legtöbb működő vulkán a lemezszegélyek mentén alakul ki.

a.) Típusai:

• bazaltos vulkanizmus: ( Mo-n Badacsony )

Bazaltos kőzet. A lávája magas hőmérsékletű 1100-1200Co . Hígan folyós állagú. Főleg fémet tartalmaz. Felszíni formái: párnaláva, bazaltfennsík (pl.:Izland), pajzsvulkán (pl.:Hawaii)

• andezties-riolitus vulkanizmus:

A magma hőmérséklete 800-900Co. A láva a beolvadó kőzetlemezből származik. Kisebb a fémtartalma, világos.

•  rétegvulkán:

Az andezites-riolitos vulkán hozza létre. A kitörést robbanás és törmelékszórás kíséri. Például: Olaszo. –Etna,Vezúv; Japán –Fuji

b.) A vulkáni utóműködés veszélye-földrengések

• A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza.
• A földrengések mélységbeli kipattanásának helyét rengésfészeknek (hipocentrum) nevezzük. A föld középpontja és a rengésfészek között van a rengésközpont (epicentrum).
• Vizsgálata szeizmográfokkal történik. A földrengések nem véletlenszerűen oszlanak el a földön. Mint a működő vulkánok, a lemezhatárokhoz kötődnek.
• Mérése: Mercalli-skála. A rengések hatásait veszi figyelembe. A skála 12 fokú. Nem műszeres méréseken, hanem tapasztalati tényeken alapszik.