Hirdetés

Az Alpokalja

4 perc olvasás
Alpokalja

Ismertesse az atlasz segítségével az Alpokalja kialakulását, résztájainak természetföldrajzi jellemzőit és természeti erőforrásait!

Hirdetés

Általános jellemzők:

  1. Tényleges (abszolút) földrajzi helyzet: a földgömbön, illetve a kontinensen belüli fekvés és a tengerszint feletti magasság. Valódi mérsékelt öv. Közép-Európa. Atlanti óceántól való távolság.
  2. Viszonylagos (relatív) földrajzi helyzet: Kárpát-medence központi része. A medencejelleg a domborzatot, az éghajlatot és a vízhálózatot is befolyásolja. Nem különálló természetföldrajzi egység.

Éghajlati adottságok:

Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról-keletre erősödnek: napfénytartam, kisebb felhőzöttség, nagyobb hőingás, kevesebb csapadék.

A medencejelleg hatására az említett vonások a peremterületektől a medence közepe felé erősödnek.

Távvezérelt éghajlat

Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják. Állandóan jelen lévő Izlandi minimum, Azori maximum, télen a Szibériai maximum., nyáron az Elő-Ázsiai minimum.

Éghajlati elemek:

  1. Napsugárzás, napfénytartam: eloszlását a napsugarak hajlásszöge és a borultság határozza meg. Az Alföld középső részén a legkisebb a borultság (kb.50%), és a legnagyobb az átlagos napfénytartam:(2100 óra/év). A legkisebb érték a nyugati határmentén van.
  2. Léghőmérséklet: a napsugárzás időtartama és energiája határozza meg. Az évi átlagos középhőmérsékletünk: 8-11 Co. Hazánk 2.5Co pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a fagymentes időszak, azaz a tenyészidőszak napi középhőmérsékletének összege.(2900 Co-3300 Co). A tenyészidőszakunk: Április 1-szeptember 30-ig tart.
  3. Szél: a nyugati szelek övébe tartozunk, de a medencejelleg befolyásolja. A hegységkeret felől a medence belseje felé fújnak. A Tisza vonalától nyugatra Ény-i, a Tiszától keletre ÉK-i.
  4. Csapadék: a csapadék eloszlásában van a legnagyobb területi különbség. A legcsapadékosabb terület a nyugati határ mentén (800 mm), a legszárazabb a középső-Tisza vidéke (<500 mm/év). A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején keletkezik.

Magyarország nagy tájai:

Alföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombság, Kisalföld, Alpokalja

Hirdetés

Alpokalja:

Földtani szerkezete, fiatal fejlődéstörténete és éghajlati-növényzeti képe kapcsolja össze az Alpokkal. 800-900 mm csapadék, kiterjedt fenyvesek, bükkösök, szürke erdőtalaj jellemzi. Az Alpokból érkező folyók által szétteregetett kavicstakarón fekszik a Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Rábán túli kavicstakaró, amit a folyók teraszos völgyeikkel felszabdaltak.

Határokon átnyúló természetvédelem: A Fertő-tavi Nemzeti Park

A K-Alpok két lealacsonyodó ága a Soproni- és a Kőszegi-hegység.

A tágabb értelemben vett Alpokaljához tartozik a Zalai-dombság. Nyugati fekvése, éghajlata miatt.

Résztájai:

  • Kőszegi-hegység.: Legmagasabb pontja az Írott-kő (882m), egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontja. Bükkösök és fenyvesek borítják.
  • Soproni hegység.: Kevésbé magas, tönkösödött röghegység. Bükkösök és fenyvesek borítják. Előterében található a Soproni-medence.
  • Zalai-dombság: Agyagos lejtők gyakori csuszamlása miatt telepedtek meg a vidék lakói az egymástól távoli dombtetőkön. Szeges településforma (Göcsej), szeres településforma (Őrség.)
Hirdetés

Amennyiben Magyarország természetföldrajza érdekel, itt olvashatsz róla bővebben.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!