Magyarország földrajza

Magyarország gépipara:

A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő). A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar). Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A ’70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a ’80-as években volt a csúcsponton, de a ’90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk.

A gépipar földrajzi elhelyezkedése:

Gépipari decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak.

Gépipari ágazatok:

Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat.

Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG

Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár

Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ)

A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása.

Sétahajógyártás: Balatonfüred

Repülőgépgyártás nincs.

Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt. A ’90-es évektől a folyamat felgyorsult. A ’80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak.

Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található.

Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a ’90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás.

Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás.

Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alapozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent. Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt.

Háztartási gépgyártás:

Jászberényben hűtő (Lehel)

Debrecenben bojlergyártás

Pápán főzőlapok, fűtési berendezések.

Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem. Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely.

Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid.

Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas.

Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros

Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton.

Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL-Teva

Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt. (Győr).

 

A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált.

1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt.

Nyergesújfalu: műszálgyártás

Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag

Vác: celluloidgyártás

Budapest: gyógyszergyártás (EGIS)

Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás

Dunaújváros: szénlepárlás

2.Veszprém körzete:

Pét: nitrogénművek

Peremarton: kénsav, műtrágya

Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag

3a. Tisza menti körzet

Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk

Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás

Tiszaújváros: kőolaj

Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga

Debrecen: gyógyszergyár (Biogal)

Nyíregyháza: műanyag

Nyírbátor: műanyag

Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem

3b. Borsodi körzet

Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok

Sajóbábony: műanyag

Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek, háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása.

A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg., Mátra /

Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. /

Kvarchomok az üveggyártáshoz / import /

Folyami kavics / Duna sóderbányái /.

Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek.

Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp

Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek.

Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették.

Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján

Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza

Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka

Műszaki üveg: Miskolc

Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag.

Kerámiaipar:

Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay),

Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely

Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány

Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs.

 

MEZŐGAZDASÁG:

Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás.

Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott. Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia).

Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg. Közép-Kelet-Európában + Kelet-Németországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II. vh-ig. A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak. Néhány évig élvezte a birtokát. Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot. A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg.-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZ-esítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás).

Magyarország adottságai:

Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz.

Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra. Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze.

A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig.

Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 2900-3300oC között ingadozik.

Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken. Nyugaton (Alpokalja) 600-800mm, keleten 400-450mm. Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése.

Talaj:

– Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon).

– Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található.

– Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá.

(Gyengék):

– Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban.

– tőzeg, táptalaj

– homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik.

A termőföld értéke:

A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint. A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló.

Mezőgazdasági értékelés:

A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik. A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki. A külker. mérleg pozitív mg.-i szempontból.

Szántóföldi növénytermesztés:

Gabonafélék:

Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel. Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van.

Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye), Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye.

A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg. Hűvösebb éghajlat, kisebb igények.

Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye.

Rizs: nagyrészt import

Körösi területeken foltokban.

Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot.

Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké. A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik.

Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba

Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A ’70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is szabványosítják. Világhírű eredmények– exportálás. Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert.

Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza

Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld.

Textilipari növények:

Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik:

Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente

Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén.

Zöldségnövények:

Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat. A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék. Paprikamalmokban őrlik, csomagolják.

Szeged, Kalocsa.

Hagyma: Európában a legjobb minőségű

Makó termelési körzetében vált világhírűvé.

Káposzta: a Duna mentén, Vecsés.

Zöldpaprika:

Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves megye déli része.

Gyümölcsök:

Alma: termelését megtizedelték

Szilva: az elsődleges, igénytelen

Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben.

Kajszibarack: Duna-Tisza közén

Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja).

Őszibarack:

Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, Duna-Tisza köze.

Cseresznye és meggy:

Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék.

Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz)… Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el. Jelentős exporttermék.

Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék.

Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék.

Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/.

Bakony, Vértes: Mór, Neszmély.