Kína gazdasági élete

Fejlődésének tényezői:

•         Nyitás évét(1978) követően a Kínai Kommmunista Párt meghirdette a szocialista oiacgazdaság kiépítését: a mezőgazdaságban dolgozókat érdekeltté tették a termelésben, megindulhatott a magánválalkozások működése, az állami szektorokban is növekedett a vállalatok önállósága, a hosszú elzárkozás után megnyíltak az ország határai, fellendült a turizmus, de az ország továbbra is megőrizte szocialista politikai, társadalmi rendszerét. •         A gazdaság fejlesztésébe nagy mennyiségű külföldi tőkét votak be. •         Fejlődést elsősorban az ipari exportra alapozza: iparágai közül kiemelkedik a vas- és acélkohászat (világtermelés fele), autógyártás (világtermelés negyede), elektronika, telekommunikációs ipar, gyógyszeripar, műszeripar. Új távlatokat nyit az űrkutatás, a repülőgépipar fejlesztése. •         A világ legnagyobb textil- és cipőipari szállítója, azonban a feldolgozott ipari termékek exportjának negyedét már csúcstechnológiai termékek adják. •         Kína is növeli külföldi közvetlen befektetéseinek nagyságát, így elősegíti termékeinek piacra jutását, biztosítja a gazdaság növekedéséhez szükséges nyersanyagokat, energiahordozókat. •         Gazdaságának előretörését a transznacionális vállalatainak terjedése is mutatja (Global 500 listán 2000-ben 10, 2012-ben 73, 2015-ben 98 kínai vállalat szerepelt). •         A kutatás-fejlesztésére fordított kiadások aránya nő, eléri a GDP 1,5 %-át. •         Hatalmas beruházásokkal fejleszti a közlekedési hálozatát. Sokszorosára bővítette az út- és vasúthálózatát, folyamatosan építik a gyorsvasúthálózatot. A világ 10 legforgalmasabb tengeri kikötőjéből 6 Kínában van. •         Hozzájárul a fejlődéséhez a természeti erőforrások gazdasága is: az ásványkincsek (vasérc, acélötvözők, ritkafémek, a világ első széntermelője), a termékeny talaj (KeletKína), a vízenergiában gazdag folyók és a tenger (halpadok). •         Gazdasági növekedés árnyoldalai: a jövedelmi és regionális különbségek növekedése, az elöregedő társadalom, a neme közötti arány eltolódása, a környezetszennyezése. Országon belüli területi fejlettségi különbségek okai: •         A kínai modernizáció nyertesse a már korábban is fejlettebb keleti, délkelti régiók. •         Természeti adottságok kedvezőbbek: alacsony a felszín, kedvezőbb az éghajlat, öntözéses földművelés, nagy népesség koncentráció: –  Az ősi kínai civilizáció központja. –  A fejlettebb közlekedési hlózat és a nagy népsűrűség a modern iparosításnak is kedvezett. –  Nyitást követően a tengerpartok mentén jöttek létre az első különleges gazdasági  övezetek. A nyitott kikötővárosokban a külföldi cégek mellett a vegyesvállalatok is megjelentek. –  Gyors fellendülés jellemzi Sanghaj, Peking, Hongkong  és Kanton körzetét. •         Az ország középső és nyugati területeinek gazdasági fejlettsége messze elmarad a magterületéről: –                      A természeti adottságok mostohák: a hágókkal alig tagolt magashegységek, a szélsőséges éghajlat, így gyér népességének nyújtott megélhetést (oázisok, nomád pásztorkodás). –                      A korszerű technika lehetővé tette a közlekedés fejlesztését. –                      Fokozatosan megnyitották ezeket a területeket is a külföldi tőke számára, de a fejlettségi különbségek még nem mérséklődtek az országrészek között. •         Óriási mértékű belső vándorlás indult meg az elmaradott vidékről a gyorsan fejlődő keleti városokba. A nagyvárosokban a családok nem kapnak letelepedési engedélyt, így a nagyvárosok perifériáján több mint 200 millió vándormunkás él, akik évente csak 1x látogatnak haza.