Hirdetés

Kína gazdasági élete

9 perc olvasás
Kína gazdasági élete

1. Természeti adottságok:

Kínának két fő része osztható: Nyugat-Kína: A Himalája és a Kunlun láncai közé zárt Tibeti-fennsík alkotja. Éghajlata hegyvidéki. Magassága miatt művelhető föld alig található itt, ezért a népesség meglehetősen csekély. Kelet-Kína: Északon még alacsonyabb rögvidékek alkotják, dél felé fokozatosan alacsonyabb lesz. A középső terület a Kínai alföld, melyet vastag lösztakaró borít, és a Sárga-folyó, valamint a Jangce szel keresztbe. Kína déli részét szakadozott hegyvidék zárja, ez a Dél-kínai-hegyvidék. Az éghajlat a szélsőséges kontinentálistól a mérsékelt monszunon át a szubtrópusi monszunig változik.

Hirdetés

2. Mezőgazdaság:

A munkaerő több, mint 60%-át foglalkoztatja. Ebből következik, hogy a művelés színvonala alacsony. A művelést főleg kézi és állati erővel végzik. Az öntözés kiterjesztésére helyezték hangsúlyt, mert így lehet a déli országrészben egy év alatt 2 vagy 3 termést betakarítani. Nem is cél a nagyobb gépesítés, mert nem tudnának mit kezdeni a hirtelen megjelenő nagy tömegű munkanélküliséggel, ami ilyen nagy kiterjedésű és népességű országban robbanáshoz is vezethet. Az ország északi részében a fő növény a búza, mellette kölest és kukoricát termesztenek. Dél felé a rizs veszi át az uralmat, kiegészülve szójával és földimogyoróval. A Dél-kínai-hegyvidéken a teatermesztés jelenik meg. Az állattenyésztés alárendelt szerepű, mert nincs hely a takarmánynövényeknek. Nagyobb állomány csak sertésből és baromfifélékből van, ezek főleg lakossági hulladékokon és mezőgazdasági melléktermékeken élnek.

3. Ipar:

Ásványkincsekben gazdag. Feketeszenet Mandzsúriában bányásznak legnagyobb mennyiségben. Vasércet ugyanitt, valamint a Jangce mellékén találtak. Jelentős emellett az ötvözőanyagok, a színesfémek (Dél-Kínai-hegyvidék) bányászata is. A kőolaj viszont nem elegendő, ma már importra szorul. Mivel az olaj kevés, ezért az energiatermelés főleg szénerőművekre alapul. Az ipar hagyományos ágazata a textilipar. Mivel ez régen elsősorban kivitelre termelt, ezért a kikötőkbe települt (Sanghaj, Tiencsin, Kanton). Az ország belsejének iparosítási igényei miatt mára nagy része a belső területekre települt. A világháború óta a nehézipar fejlődése rendkívül gyors volt. Telephelyei a bányászati körzetekben alakultak ki, Mandzsúriában (Ansan) és a Jangce mellékén (Vuhan). Ezek lettek a vaskohászat és a gépgyártás gócpontjai. Az egyes tartományokat próbálják fogyasztási cikkekből önellátóvá tenni, mert a hatalmas országban a nagyarányú út és vasútfejlesztések ellenére nem könnyű a szállítás megszervezése. A feldolgozóipar központjai Peking és környékén kívül a partvidéken az ún. különleges gazdasági övezetekben alakultak ki (pl. Sanghaj és Kanton). Ezek kis kapitalizmust jelentenek a szocializmuson belül, hiszen a vállalatok jellemzően magánkézben vannak.

4. Gazdasági fejlődés korlátai:

Kína jelenleg rendkívül gyorsan fejlődik. Az éves növekedés 10% körül van. Ezt a növekedést főleg az ipar produkálja, a mezőgazdaság fejlesztése csak a mezőgazdaságból kikerülők iparban történő elhelyezésével lehetséges.

A további gyors fejlődésnek több veszélye van:

Hirdetés

1) Gyors népességszaporulat: Jelenleg 1 milliárd 250 millió lakosa van. A gyors növekedés adminisztratív intézkedések hatására lelassult ugyan, de még így is jelentős (Városokban egy, falvakban két gyerek engedélyezett, de ott is csak akkor, ha az első lány. Fordított a családtámogatási rendszer, pótlékot a egy gyerekes család kap, a több nem.). Az élelmiszertermelés ezzel nem tud lépést tartani.

2) A fejlődéssel nőnek a vagyoni különbségek, ez társadalmi feszültségekhez vezethet, ami egy ekkora országban nehezen kezelhető.

3) Kína növekedése környezetvédelmi veszélyeket is rejteget, hiszen növekszik az energiafelhasználás, ami szennyezőanyagok kibocsátásával jár.

 

Népességének növekedési üteme:

•         Az 1950-es évektől kezdődött a demográfiai robbanás: ennek ívét 1959-61 között katasztrofális éhínség törte meg, így az élelmezési gondokat a népességnövekedés megfékezése nélkül nem lehet megoldani. •         Az új népesedéspolitika középppontjába: az egygyermekes családmodellt állították, így a demográfiai robbanás hamar lecsengett.

Lapozz a további részletekért

1 2

Címkék: Kína


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!