Föld helye a Naprendszerben

1. A Naprendszer felépítése:

•      a Nap gravitációs tere és sugárzása uralja (2 fényév sugarú gömb)

•      legfontosabb és legnagyobb égiteste a Nap, amely gázhalmazállapotú csillag (H►He)

•      részei:

 1 csillag, a Nap

 8 bolygó (a Plútó törpebolygó) és azok ismert és elnevezett jelenleg több mint 175 holdja (de vannak még holdként meg nem erősített égitestek is)

P Föld típusú bolygók vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, 

P Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, 

 Plútó 2006 óta nem bolygó, hanem törpebolygó

 3 törpebolygó pl.: Plútó, Ceres, Charon

 kb. 100 ezer kisbolygó

 üstökösök és meteorok

 bolygóközi anyag

•      a bolygók a Nap körül keringenek, 

•      NY-ról K-re (direkt irányban) kering a Nap, a holdak és a bolygók 

•      szimmetriasík körül van az anyag 99%-a

•      mértékegység: 1 CsE = 1 csillagászati egység = 149,6 millió km ( a fél nagytengely hossza)

•      a Naprendszer teljes mérete félmillió CsE.

 

2.      A bolygók (így a Földre is igaz) közös tulajdonságai:

 Nincs saját fényük, a Nap fényét verik vissza

 Saját képzeletbeli tengelyük körül forognak (direkt irányban NY-K; kiv.: Uránusz, Vénusz retrográd irányban kering)

 Keringenek a Nap körül (direkt irányban NY-K; kiv.: Merkúr, Vénusz retrográd irányban kering)

 Igazak rájuk a Kepler törvények

 

3.      A Föld, mint égitest: kőzettípusú bolygó azaz…

 egy csoportot alkot a következő bolygókkal: Mars, Merkúr, Vénusz

 Naptól való távolságát tekintve: közel van a Naphoz, a Naptól számított 3 bolygó

 keringési idő: rövid= 365 ¼ nap

 tömeg; térfogat: kicsi

 sűrűség: nagy 3g/cm3

 anyaga: kőzetek, fémek építik fel

 holdjainak száma: 1 (a kőzettípusú bolygóknak összesen 3 holdja van, a Marsnak van 2, a Phobos és a Deimos)

 A leginkább a Marsra hasonlít (Mars-expedíciók – terraformálás)

 

4.      A Föld alakja:

 

A Föld alakja geoid. (A Föld egyenlőtlen, inhomogén tömegeloszlásának megállapítása vezetett  új eredményre, a geiod felismerésére, valamint arra, hogy a Föld valódi alakja geofizikailag meghatározható szintfelület.)

                                                                                                                                                     2

Definíció:a geoid az a felület, amely minden pontján merőleges a nehézségi erő irányára. (A nehézségi erő a tömegvonzás ellenében munkálkodik. Minél nagyobb tömeg van a Föld egy belső pontjában, annál nagyobb azon a helyen a nehézségi erő, jobban belapul.)

 

5.      A Föld mozgásai

A/ tengely körüli forgás távolsággal nő (a forgó            mozgás során időegység a, jellemzése:          alatt megtett út a kör

–         a tengely látszólagos, kerületén) döféspontja a Sarkokon van(Északi sarkpont, Déli sarkpont) és a tengely mindig a Sarkcsillagra mutat – ferdesége 23,5º

–          24 óra (23 óra 56 perc 4 másodperc)/ fordulat 

–          Ny-ról K-re forog –     Szögsebesség azonos             (A szögsebesség          a          forgó mozgás során az időegység alatt        megtett            elfordulás mértéke szögben kifejezve)

–          A kerületi sebesség azonban a            forgástengelytől          való

b, következményei:

Ø  nappalok és éjszakák váltakozása

Ø  napsugarak hajlásszögének változása a nap folyamán→ hőmérséklet napi járása, ingadozása → aprózódás

Ø  árnyékok hosszának és irányának változása a nap folyamán

Ø  a levegő felmelegedése → csapadékképződés a légkörben

Ø  a levegő lehűlése → talajmenti csapadék kialakulása (dér, harmat, zúzmara)

Ø  a Nap látszólagos K-Ny irányú mozgása az égbolton (látszólagos napi járása)

Ø  két erő származik belőle: centrifugális erő és a Coriolis erő

 

B/ Nap körüli keringés

 

a, jellemzése:

–          ellipszis alakú pályán kering

–          a keringés iránya azonos a forgás irányával, azaz Földünk Ny-ról K-re kering

–          365 ¼ nap (365 nap 6 óra 9 perc 9 mp, ez a csillagév vagy sziderikus év)= keringési idő – szökőévek 4 évente (a százas naptári évekből, csak 400-zal maradék nélkül oszthatóak szökőnapok)

–          az Egyenlítő nem esik egybe az Ekliptikával (keringési pályasík) – 23,5º

–          A forgástengely az Ekliptikával 66,5 fokot zár be