Észak-Amerika természetföldrajzi adottságai
Jellemezze térkép segítségével Észak-Amerika természetföldrajzi adottságait! Mutassa be példákkal az éghajlatát, domborzatát és vízrajzát!
Határai (Észak-Amerika):
Északon a Jeges-tenger, és az Arktikus szigetvilág; keleten az Atlanti-óceán; délen a Mexikói-öböl ás a Karib-tenger; Nyugaton a Csendes-óceán.
Nagyrészt az észak-amerikai kőzetlemezen terül el, illetve a kaliforniai részen a Csendes-óceáni lemez is megtalálható. A két lemez a Szent-András törésvonalnál találkozik, illetve elcsúszik egymás mellett.
A Partvonala északon tagolt, dél felé tagolatlan.
Félszigetei: Alaszka, Labrador, Kalifornia, Florida.
Vízrajz (Észak-Amerika):
Jégkorszaki eljegesedés során alakultak ki a nagy tavak: Nagy-Medve, Nagy-Rabszolga, Winnipeg, Felső, Michigan, Huron, Erie, Ontario. A legfontosabb folyói: Szt. Lőrinc, ami az Atlanti -óceán köti össze az USA nagy tavaival. Rio Grande a mexikói határnál; Colorado, ami a Grand-kanyont alakította ki; Mississippi, ami a Mississippi-alföldet töltötte fel, Yukon, ami az aranyláz idején a legfontosabb szállító útvonal volt, Alaszka legnagyobb folyója.
Tájai (Észak-Amerika):
Kanadai-Pajzs: Ősmasszívum, az ősidőben alakult ki. Lemeztektonikai szempontból a legstabilabb képződmény a kontinensen. A földtörténet során már nem gyűrődött, itt nincs földrengés, sem vulkanizmus.
Nagy-Tavak: A jégkorszaki jég által kivájt mélyedésekben kialakult tavak.
Sziklás-hegység: Fiatal, gyűrt lánchegység, a Pacifikus hegységrendszer tagja. Két kőzetlemez ütközésével (Csendes-óceáni és az Észak-amerikai) alakult ki.
Halál-völgy (Death Valley): A Death Valley a Föld egyik legforróbb területe, száraz, sivatagos, az éves csapadékmennyiség a völgyben kevesebb mint 50 mm. A barátságtalan időjárás ellenére sokféle állat és növény otthona a terület, még csak itt élő, őshonos hal is van némelyik vízforrásban. A változatos geológiai múltjának köszönhetően különleges természeti képződményekben is páratlanul gazdag.
Préri: Füves puszta.
Appalache: Az északi része kaledón-, a déli variszkuszi eredetű.
Mississippi-alföld: Feltöltött síkság.
Éghajlata(Észak-Amerika):
Módosító tényezők: tengeráramlás, észak-déli nyitottság, kelet-nyugati zártság
A hideg tengeráramlás (Kaliforniai-és a Labrador) hűti és szárítja a partokat. A meleg tengeráramlás(Kuro-shio, Észak-Atlanti) fűti és csapadékot hoz.
Az észak-déli nyitottság következménye, hogy az északi sarki légtömegek mélyen a szárazföld belsejébe tudnak hatolni, illetve a déli trópusi légtömegek pedig északra hatolhatnak. Ahol ez a két eltérő légtömeg találkozik, ott alakulnak ki a forgószelek.
A kelet-nyugati zártság miatt a tengeráramlások hatása csak a partközelekben érvényesül. A csapadékot hozó légtömegeket is felfogják a hegységek, ezért a belső medencék szárazak és sivatagosak lesznek. Főleg a Csendes-óceán partvidékére igaz ez, ahol a Sziklás hegység vonulata húzódik.
Éghajlati felosztás:
- Állandóan fagyos, tundra: Arktikus szigetek északon
- Kontinentális: préri
- Sivatagi: zárt medencék
- Szubtrópusi monszun: Florida
- Mediterrán: Kalifornia
- Hegyvidéki: Nyugati part, illetve az Appalache területe
Természeti látnivalók
- Seqoia Nemzeti Park-mammutfenyők
- Yellowstone-utóvulkáni működések
- Niagara vízesés
- Grand Kanyon,
- Everglades,
- Death Valley Nemzeti Park
Yellowstone Nemzeti Park:
A park legfőbb vonzerejét a vulkáni utóműködés formái jelentik. Itt fordulnak elő a világon a legsűrűbben gejzírek, hévízforrások és fumarolák, amelyekhez a hőt egy idős vulkáni kaldéra biztosítja.
Itt található a világ összes gejzírjének 2/3-a (>300).
Grand Canyon Nemzeti Park
A Colorado folyó évmilliók alatt véste a fennsík kőzetébe kanyonját, melynek legnagyobb mélysége 1829 m, szélessége pedig egyes helyeken eléri a 30 km-t. Évente közel 5 millió turista keresi fel.
Seqoia Nemzeti Park-mammutfenyők
A Sierra Nevada nyugati oldalán található. A kaliforniai mamutfenyőkről híres. Évente 3 millióan keresik fel. Itt található Észak-Amerika legmagasabb vízesése a 739 méteres Yosemite Falls.
Everglades Nemzeti Park
A park területét füves préri borítja, amelynek nagy része a szubtrópusi nedves évszakban víz alá kerül. Itt találkozik a trópusi öv állatvilága a mérsékelt öv állatvilágával. Aligátorok, krokodilok, több mint 200 madárfaj.
