Hirdetés

A trópusi monszun és a trópusi sivatagi övek

2 perc olvasás
A trópusi monszun és a trópusi sivatagi övek

Trópusi monszun:

Ott, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal szomszédos, a trópusi nyári és téli monszun szerint váltakozik az esős és száraz évszak. A trópusi nyári monszun sok csapadékot szállít, a csapadék területi megoszlásában azonban a domborzat játssza a döntő szerepet. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelentkezik.

Hirdetés


Az erdős szavannák dél-ázsiai változata a trópusi monszunerdő. Mivel a laza lombkoronaszint alatt csaknem áthatolhatatlan a cserjék és fűfélék szövevénye, dzsungelnek nevezik. Fái a száraz évszakban lehullajtják leveleiket, az aljnövényzet azonban üde marad. A dél-ázsiai dzsungel az indiai elefánt, a tigris, a fekete párduc, a kobra hazája.

Trópusi sivatag

A térítőkörök mentén az állandóan leszálló légáramlás övében trópusi sivatagok alakultak ki. A trópusi sivatagi éghajlat fő jellemzője a rendkívüli szárazság. A csapadék mindenütt kevesebb 250 mm-nél, de helyenként évtizedek telnek el eső nélkül. Hűvös, száraz (tél) és forró, száraz (nyár) évszak változik. A napi hőingás elérheti a 30 fokot, emiatt rendkívül gyorsan aprózódnak a kőzetek, s ennek törmeléke a hegyek lábánál halmozódik fel.

Az így kialakult, túlnyomóan kvarcból álló futóhomokból a homoksivatagban buckák épülnek. A visszamaradt durva törmelékből szikla- és kavicssivatagok keletkeznek. A sós tavak és mocsarak feltöltődése után agyagsivatagok jönnek létre. Ezen kívül létrejöhetnek még medencék és érdekes szikla formációk a különböző keménység miatt.

Több mint 500 növény él a sivatagban, melyek mélyről szívják fel a talajnedvességet és, így tudnak életben maradni. A térség legfontosabb kultúrnövénye az oázisokban termesztett datolyapálma.

Hirdetés

Címkék: éghajlat