Kialakulása:

1922-ben Belgium és Luxemburg gazdasági közösséget, ún. vámuniót létesített. Egymás között megszüntették a vámokat. Kifelé pedig egységes vámrendszert léptettek életbe.

1947-ben az USA elnöke, Truman elkészítette az európai újjáépítési tervet, amely gazdaságilag összefogta Nyugat-Európa országait.

1948-ban Hollandia csatlakozott Belgium és Luxemburg szövetségéhez és ezzel kialakult a Benelux államok közössége.

1951-ben a Benelux-államok, az NSZK, Franciaország és Olaszország létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget, amellyel a 6 ország gazdasági közösséget hozott létre. Az EU gazdasági közösségét 1957-ben, Rómában alapították, tagjai ekkor: NSZK, Franciaország, Olaszország, a Benelux államok. ’73-ban csatlakozott Anglia, Írország, Dánia.,’81-ben Görögország, ’86-ban Spanyolország és Portugália, ’95-ben Ausztria, Finnország, Svédország.

1998. március 31. óta zajlanak a teljes jogú tagfelvételről szóló tárgyalások Magyarországgal illetve több közép kelet-európai volt szocialista országgal.

Ma 25 tagállam alkotja az EU-t. Célja pénzügyi, gazdasági és politikai integráció (együttműködés).

 

Kialakulását segítette:

  • földrajzi közelség
  • az USA gazdasági fölénye
  • a Szovjetunió katonai ereje

 

Fontos lépések:

  • a szabad kereskedelem biztosítása;
  • közös védővámok kialakítása;
  • a tőke és a munkaerő szabad vándorlásának biztosítása;
  • közös mezőgazdasági politika;
  • társulási egyezmények.

 

Megoldásra váró feladatok:

  • adózási rendszer kialakítása;
  • életszínvonalbeli különbségek felszámolása;
  • a közös pénzügyek rendezése (pl. közös pénz).

 

Az EU-t 1994 óta hívják EU-nak, szervezetei:

  • Európa Tanács, a legfelsőbb intézmény, a tagállamok kormányfőiből áll, döntési és utasítási jogokkal rendelkezik;
  • Miniszteri Tanács, fő törvényhozói szervezet, döntési joggal rendelkezik;
  • Európai Bizottság, végrehajtó, ellenőrző szerv;
  • Európai Parlament, véleményezési joga van, különböző javaslatokat tesz a működésre vonatkozólag.

 

Az integráció eddig elért eredményei:

  • egymás között megszüntették a vámokat és kifelé egységes vámrendszert léptettek életbe.
  • megvalósították a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását
  • létrehozták az egységes belső piacot
  • megteremtették az egységes valutát, az EURO-t, amely 2002-től az Unió országainak fizetőeszközévé vált

 

Mezőgazdaság: az agrárszektor aránya 6%, magas színvonalú a mezőgazdaság, családi gazdaságokban folyik a termelés és belterjes (a termésmennyiséget úgy növelik, hogy egy adott területen egyre nagyobb terméshozamokat érnek el). Az EU mezőgazdasága drágán termel, a világpiaci árnál magasabb áron, sőt túltermelés van húsból, tejtermékekből, búzából. Az Unión belül az átlagos birtokméret 50-70 hektár. A gazdaságok többsége családi gazdaság. A tengerentúli gazdasággal szemben a birtokméretek jóval kisebbek, ezért a termelés jóval drágább, így a termékek a világpiacon kevésbé versenyképesek. Az agrárkérdés az EU legproblémásabb területe. A probléma oka a túltermelés ill. hogy ezek a termékek a drágaságuk miatt nem tudják felvenni a versenyt az amerikai, kanadai és néhány dél-amerikai ország mezőgazdaságával.

 

Közös agrárpolitika:

  • magasan rögzített felvásárlási árak
  • kivitel támogatása
  • behozatal lefölözése (a behozott áru árkülönbözete a központi alapba kerül)

 

Mezőgazdaság:

  • északon az állattenyésztés a fejlett (Anglia, Benelux államok, Dánia), itt tejtermelő szarvasmarha tenyésztés folyik
  • középső terület (Német-, Franciaország) azonos rangú az állattenyésztés és a növénytermesztés
  • déli területek, a növénytermesztés a jelentősebb

 

Jellemzőjük: sok a törpebirtok és közben fennáll a nagybirtokrendszer is (pl. Görögország déli része, Szicília). Itt a termésátlagok alacsonyabbak, mint északon

Sok helyen működnek az EU-ban tőkés szövetkezetek, jó hatásfokkal