Az EU kialakulása, tagjai, működése

Kialakulása:

1922-ben Belgium és Luxemburg gazdasági közösséget, ún. vámuniót létesített. Egymás között megszüntették a vámokat. Kifelé pedig egységes vámrendszert léptettek életbe.

1947-ben az USA elnöke, Truman elkészítette az európai újjáépítési tervet, amely gazdaságilag összefogta Nyugat-Európa országait.

1948-ban Hollandia csatlakozott Belgium és Luxemburg szövetségéhez és ezzel kialakult a Benelux államok közössége.

1951-ben a Benelux-államok, az NSZK, Franciaország és Olaszország létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget, amellyel a 6 ország gazdasági közösséget hozott létre. Az EU gazdasági közösségét 1957-ben, Rómában alapították, tagjai ekkor: NSZK, Franciaország, Olaszország, a Benelux államok. ’73-ban csatlakozott Anglia, Írország, Dánia.,’81-ben Görögország, ’86-ban Spanyolország és Portugália, ’95-ben Ausztria, Finnország, Svédország.

1998. március 31. óta zajlanak a teljes jogú tagfelvételről szóló tárgyalások Magyarországgal illetve több közép kelet-európai volt szocialista országgal.

Ma 25 tagállam alkotja az EU-t. Célja pénzügyi, gazdasági és politikai integráció (együttműködés).

 

Kialakulását segítette:

• földrajzi közelség
• az USA gazdasági fölénye
• a Szovjetunió katonai ereje

Fontos lépések:

• a szabad kereskedelem biztosítása;
• közös védővámok kialakítása;
• a tőke és a munkaerő szabad vándorlásának biztosítása;
• közös mezőgazdasági politika;
• társulási egyezmények.

Megoldásra váró feladatok:

• adózási rendszer kialakítása;
• életszínvonalbeli különbségek felszámolása;
• a közös pénzügyek rendezése (pl. közös pénz).

Az EU-t 1994 óta hívják EU-nak, szervezetei:

• Európa Tanács, a legfelsőbb intézmény, a tagállamok kormányfőiből áll, döntési és utasítási jogokkal rendelkezik;
• Miniszteri Tanács, fő törvényhozói szervezet, döntési joggal rendelkezik;
• Európai Bizottság, végrehajtó, ellenőrző szerv;
• Európai Parlament, véleményezési joga van, különböző javaslatokat tesz a működésre vonatkozólag.

Az integráció eddig elért eredményei:

• egymás között megszüntették a vámokat és kifelé egységes vámrendszert léptettek életbe.
• megvalósították a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását
• létrehozták az egységes belső piacot
• megteremtették az egységes valutát, az EURO-t, amely 2002-től az Unió országainak fizetőeszközévé vált

Mezőgazdaság: az agrárszektor aránya 6%, magas színvonalú a mezőgazdaság, családi gazdaságokban folyik a termelés és belterjes (a termésmennyiséget úgy növelik, hogy egy adott területen egyre nagyobb terméshozamokat érnek el). Az EU mezőgazdasága drágán termel, a világpiaci árnál magasabb áron, sőt túltermelés van húsból, tejtermékekből, búzából. Az Unión belül az átlagos birtokméret 50-70 hektár. A gazdaságok többsége családi gazdaság. A tengerentúli gazdasággal szemben a birtokméretek jóval kisebbek, ezért a termelés jóval drágább, így a termékek a világpiacon kevésbé versenyképesek. Az agrárkérdés az EU legproblémásabb területe. A probléma oka a túltermelés ill. hogy ezek a termékek a drágaságuk miatt nem tudják felvenni a versenyt az amerikai, kanadai és néhány dél-amerikai ország mezőgazdaságával.

 

Közös agrárpolitika:

• magasan rögzített felvásárlási árak
• kivitel támogatása
• behozatal lefölözése (a behozott áru árkülönbözete a központi alapba kerül)

Mezőgazdaság:

• északon az állattenyésztés a fejlett (Anglia, Benelux államok, Dánia), itt tejtermelő szarvasmarha tenyésztés folyik
• középső terület (Német-, Franciaország) azonos rangú az állattenyésztés és a növénytermesztés
• déli területek, a növénytermesztés a jelentősebb

Jellemzőjük: sok a törpebirtok és közben fennáll a nagybirtokrendszer is (pl. Görögország déli része, Szicília). Itt a termésátlagok alacsonyabbak, mint északon

Sok helyen működnek az EU-ban tőkés szövetkezetek, jó hatásfokkal