Immanuel Kant és A tiszta ész kritikája

Immanuel Kant

• 1724-1804
• skót származású
• apja nyergesmester
• Königsbergben tevékenykedett

A tiszta ész kritikája

• 1781, második kiadás: 1787
• a metafizikai gondolkodásmód radikális megváltoztatását eredményezte a mű
• a mű felépítése:
  • előszók és bevezetés
  • a tiszta ész elemeinek tana
  • a tiszta ész módszerének tana (kb. ötöde az elemek tanának: alig 100 oldal)
• tiszta ész: az ész ítélőszéke, cél, hogy az ész újra vágjon bele önmaga megismerésébe
• alaptétel: a tárgyaknak kell az ismereteinkhez alkalmazkodniuk
  • ok: az értelem szabálya benne van az emberben, még mielőtt a tárgyak adva volnának
• Kant szerint metafizikai fordulat kell (pl. matematika: Thales; Kopernikusz: heliocentrikus világkép)
• minden tudás tapasztalattal kezdődik, de nem minden tudás ered tapasztalatból
  • tehát –tal de nem –ból
  • kivétel: a priori ismeretek
• a megismerés két módja:
  • a priori (tapasztalat előtti, minden tapasztalattól független)
    • ismertetőjelei:
      • szükségszerűség (vagy ő maga szükségszerű, vagy azok a tételek, melyekből levezetjük)
      • szigorú általánosság
    • ezen belül van tiszta a priori ismeret
      • semmilyen empirikus nem keveredik hozzá
      • pl. minden változásnak oka van: a priori, de nem tiszta, mivel a változás fogalma tapasztalatból merített
  • a posterioi (tapasztalat utáni, empirikus)
• a tárgyaknak kétféleképp vehető jelentése:
  • jelenség
  • magánvaló
• a tárgy megismeréséhez szükséges, hogy valóságát a tapasztalat által, vagy a priori ész által bizonyítsuk
• az ítéletek két csoportja a logikai alany és állítmány viszonya szerint:
  • analitikus
    • B hozzátartozik A-hoz, az A fogalomban látensen benne van a B
    • magyarázó ítélet, pl. minden test kiterjedt
    • minden ilyen ítélet a priori
  • szintetikus
    • B egészen kívül van A fogalmon, de kapcsolatban van vele
    • gyarapító ítélet, pl. minden test súlyos
    • majdnem minden ilyen ítélet tapasztalati
    • Szintetikus a priori ítélet:
      • a matematika és a természettudomány is tartalmaz ilyeneket
      • a tiszta ész feladata (pl. a matematikai ítéletek: 7+5=12)
      • „Minden matematikai ítélet szintetikus.”
      • 7+5=összeg, de a két szám fogalmának egyesítésében nincs benne a 12  empirikus úton érhető csak el (pl. ujjainkkal)
• a transzcendentális filozófia a tiszta ész valamennyi elvének rendszere
• A tiszta ész feladata ez a kérdés: Hogyan lehetségesek szintetikus a priori ítéletek?
• ezt sok lépcsőn át ezzé alakítja: Hogyan lehetséges metafizika mint tudomány?
• Egy hazai reakció: 1801-ben jelent meg Debrecenben a Kánt szerént való filosófiának rostál-gatása levelekbenn.
  • E vitairatból olvashatók ki az új ortodoxia nézetei.
  • A kanti filozófia volt talán a legveszélyesebb az egyházak számára.
    • Ok: egyáltalán nem buzdít ugyan hitetlenségre, de közvetetten szemben áll a dogmatikus teológiai gondolkodással (pl. a transzcendentális eszmék szerkezetére vonatkozó fejtegetések).
• Antinómiatan
  • antinómia: egymásnak ellentmondó kijelentések, amelyek igazsága és hamissága mellett egyforma érvénnyel érvelhetünk
  • nem oldhatók meg a tiszta ész bizonyossága által
  • pl. a világ véges vagy végtelen volta, szabadság-szükségszerűség, Isten léte vagy nemléte, a lélek halhatatlansága vagy múlandósága
  • Isten az ész a priori ideája, nem ismerhető meg a tiszta ész világánál
    • létezését sem igazolni, sem cáfolni nem lehet
  • Isten az erkölcsi (gyakorlati) ész posztulátuma
  • az értelem számára az intelligíbilis világ objektumai hozzáférhetetlenek (pl. halhatatlanság, szabadság, Isten)