Az ítéletekkel végezhető műveletek, a fogalommal végezhető műveletek
Általános képlete:
S1-ben megvan P tulajdonság.
S2-ben megvan P tulajdonság.
S3-ban megvan P tulajdonság.
Csakis S1, S2, S3 alkotják S elemét.
Tehát minden S-ben megvan P tulajdonság.
Ö nem teljes induktív következtetést, ha a közös „nem”-be tartozó fajok közül csak néhány esetben vizsgálom meg és állapítom meg, hogy rendelkezik a tulajdonsággal, és ennek alapján kiterjesztem a „nem” teljes terjedelmére. (A konklúzió nem biztos, hogy igaz.)
Általános képlete:
S1-ben megvan P tulajdonság.
S2-ben megvan P tulajdonság.
S3-ban megvan P tulajdonság.
S1, S2, S3 nem meríti ki S nemét.
Minden S-ben megvan P tulajdonság.
A teljes induktív következtetés: előnye, hogy a zárótétel, a konklúzió biztosan igaz, mert a közös „nem” fogalom alá tartozó fajfogalmak mindegyikét számba vesszük. Mindegyik esetben megállapítjuk, hogy a közös tulajdonsággal rendelkezik és ezután vonjuk le a konklúziót. Hátránya, hogy nem mindig végezhető el (ha megszámlálhatatlan a közös „nem”-be tartozó fajok száma), ha viszont elvégezhető, akkor hosszadalmas (ha sok a közös „nem”-be tartozó fajok száma, de megszámolható).
A nem teljes induktív következtetés, ha a következtetés során a közös „nem” alá tartozó fajok közül csak néhány esetet vizsgálok meg. Ebben a néhány esetben megállapítom külön-külön, hogy rendelkeznek ugyanazzal a tulajdonsággal. Ennek alapján vonom le a konklúziót, amelyben azt fejezem ki, hogy a meg nem vizsgált fajok is rendelkeznek a közös tulajdonsággal.
a) Amennyiben lényeges jegy a közös tulajdonság, aminek a létét megállapítom, akkor biztosan igaz a nem vizsgált esetekre is. Ekkor tudományos induktív következtetésről beszélünk.
b) Amennyiben egyszerű tapasztalaton, megfigyelésen vagy felsoroláson alapul a következtetésem, akkor nem biztos, hogy a meg nem vizsgált esetekben is megvan a közös tulajdonság. A konklúzióm itt hamis is lehet. Ezt a népszerű induktív következtetésnek nevezzük.
A nem teljes induktív következtetés: előnye, hogy könnyen elvégezhető (néhány eset megvizsgálása után is levonhatjuk a konklúziót), ha lényeges jegy (ok-okozati összefüggés) alapján következtetünk, akkor a nem összes fajra (a megvizsgáltakra is) vonatkozik a tulajdonság. Hátránya és veszélye, hogy a meg nem vizsgált esetek között akadhat olyan, amire az általánosítás nem vonatkozik.
A népszerű, felsoroláson alapuló induktív következtetésnek speciális esete: az egyszerű reprezentatív adatfelmérés alapján végzett induktív következtetés.
Az élet számtalan területén alkalmazzuk. Az általánosítás érdekében:
- meghatározott csoportokat választanak ki,
- az írásbeli válaszokhoz a kérdéseket egyértelműen fogalmazzák meg,
- az általánosításhoz az alapvető kérdésekre kérnek választ,
- biztosítják az őszinte válaszadás feltételeit,
- a kapott válaszokat feldolgozzák, statisztikai (százalékos) kimutatást készítenek.
Ezen az alapon általánosítanak (ami magában rejti azt is, hogy meg nem kérdezettek mindegyikére nem vonatkozik).
Lapozz a további részletekért
