A társadalom struktúrájáról
A TÁRSADALMI CSOPORTTAGOZÓDÁS
Ugyanaz az ember egyszerre több különböző csoport tagja. A csoportokhoz különböző intenzitással kötődik. Ezek a „csoporttagságok” a társadalom mikroszintjét képviselik. Vannak azonban az embereknek olyan kötelékeik, amelyeket már csak a tudományos elemzés képes felismerni, kibogozni, mivel ezeket már egy sokkal szélesebb viszonyrendszer határozza meg. Az emberek társadalmi kötelékei egyenlőtlenek is lehetnek. Egyes csoportok számára előnyösek, már csoportok szemszögéből hátrányosak. A tartósan fennálló egyenlőtlenségek egyenlőtlen társadalmi helyzetet eredményezhetnek.
A társadalmi viszonyok egy-egy komplexuma, a kölcsönös függések és érdekeltségek az emberek különböző csoportjait hozzák létre. A csoportok maguk is viszonyba kerülnek egymással. Ezt a tagozódást szociális struktúrának nevezzük.
Vannak társadalomfilozófiai irányzatok, amelyek a társadalom magatartását és annak megértését a társadalom tagozódására illetve a nagy társadalmi csoportok érdekkonfliktusaira és partikuláris érdekeik érvényesítési törekvéseire vezetik vissza. Erre az alapgondolatra építkezve törekednek a makroszintű társadalmi változások megértésére és modellizálására. Az irányzatok alapvetően aszerint különböztethetők meg, hogy mely tagozódást tartják elsődlegesnek.
INTÉZMÉNYEK, INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA
A gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségekre később más különbözőségek és egyenlőtlenségek is rárakódtak egyazon társadalmon belül, amik tartós társadalmi rétegződésekhez vezettek. Ezeket a társadalomfilozófia területén belül tanulmányozni lehet, de részletes vizsgálatuk a szociológia feladatkörébe tartozik.
A társadalmi viszonyok tartós fennállását, megőrzését, működését biztosítandó az emberek intézményeket szerveztek, amelyek életterük részeivé váltak. Pl.: Iskola-tudás, Egyház- hitélet szervezése, bíróság – törvények jogszabályok érv., páratlan megítélés.
Az intézmények részei a társadalom szerkezetének, az intézményi struktúrát képezik. Konkrét vizsgálatuk nem a filozófia hanem a szervezetszociológia feladata.
TÁRSADALMI FORMÁK ÉS TIPIZÁLÁSUK
A társadalmi alrendszerek egymáshoz illeszkedése, kölcsönös egymásra hatása a dinamikus egyensúly állapotában tartják a társadalmat.
Egy stabil társadalomban az alrendszerek bármelyikének állapotából következtethetünk a többi alrendszer állapotára. A termelési módjukból lehet következtetni politikai rendszerükre. Az össze nem illő alrendszerek nem képeznek tartós egységet. Ha funkcionálisan nem illeszkedők, előbb-utóbb korrekciós folyamatok (reformok, forradalmak) jönnek létre a dinamikus egyensúly helyreállítására. Ez újra és újra megbomolhat, és ismét beindulnak a korrekciós folyamatok.
Mindazok a tipizálások, amelyek egy-egy rendszert vesznek alapul, segíthetnek a társadalom lépcsőfokainak megértésében és egymással is korrelációba hozhatók. Marx és Engels a termelési viszonyok rendszeréből dolgozták ki a társadalmi- gazdasági alakulat kategóriáját. Az alakulat szó helyett használható a formáció kifejezés is. Marx az alakulatokat az uralkodó termelési viszonyok milyensége alapján különbözteti meg.
Rostow a termelőerők fejlettségi szintjére helyezte a hangsúlyt. Nála a kapitalizmus és szocializmus variációi ugyanazon gazdasági fejlődésnek. „Konvergencia-elmélet”, mely szerint a kapitalizmus és szocializmus közeledni fognak egymáshoz.
Szerinte a társadalmi fejlődés főbb lépcsőfokai:
- hagyományos társadalom (prekapitalista, feudális társ.)
- kibontakozás előfeltételeinek érlelődése (eredeti tőkefelhalmozás)
- kibontakozás szakasza (szabadversenyes kapitalizmus)
- érettség időszaka (ipari társadalom)
- nagyfokú tömegfogyasztás kora( fogyasztói társadalom formái)
Az egyes népek nem azonos időben érik el az egyes fokozatokat, de mindegyiken végig kell menniük.
Napjaink társadalmainak tipizálásában nem teszünk markáns különbséget társadalmi formációk és variánsok között. Így fogalmak, mint: posztmodern, tudásalapú, információs, stb.
Demokratikus és diktatórikus társadalmakra felosztani – nem fejlődési fokozatok, hanem egy-egy társadalmi formán belül előforduló változatok.
