Hirdetés

A gyakorlati filozófia ‘struktúrája’

12 perc olvasás
person holding round glass ball

A gyakorlati filozófiáról

A gyakorlati filozófiai kérdezés jellemzőinek további tisztázását teszi lehetővé, ha mondunk valamit arról is, milyen rendbe illeszkednek a gyakorlati filozófia problémái: milyen a gyakorlati filozófia struktúrája. Efféle strukturális rendező szempontokból természetesen több is van; itt megelégszünk két szempont felvázolásával. Beszélünk tehát a gyakorlati filozófia területeiről, valamint a gyakorlati filozófiai vizsgálódások szintjeiről.

Hirdetés


Hirdetés

A gyakorlati filozófia struktúráját meghatározó szempontok közül a legfontosabb talán az, hogy a gyakorlati filozófia, tartalmi szempontok alapján, tárgyterületekre osztható. A ‘mit tegyek?’ kérdés ugyanis bizonyos cselekvési területeken olyan specifikus jelleget ölt, hogy az önálló gyakorlati filozófiai diszciplínákat hívott életre. Bár több ilyen területet is megnevezhetünk, mégis úgy tűnik, hogy a gyakorlati filozófusok tevékenységének túlnyomó része három kitüntetett területen összpontosul: erkölcsfilozófia, politikai filozófia és jogfilozófia.

Az erkölcsfilozófia

Ezen belül is minden bizonnyal az erkölcsfilozófia tárgyterülete a legszélesebb a gyakorlati filozófián belül. A többi gyakorlati filozófiai terület problematikája ugyanis fontos pontokon visszautal az erkölcsfilozófia bizonyos problémáira. Éppen ezért az erkölcsfilozófia mindig is egyfajta vezető szerepet játszott a gyakorlati filozófia történetében. Sokan gondolják, hogy a gyakorlati ésszerűség problematikáját csak az erkölcsfilozófia keretei között lehet megfelelően tisztázni. Még ha nem is mondhatjuk, hogy minden gyakorlati igazolás erkölcsi igazolás (minden gyakorlati indok erkölcsi indok), azt biztosan elmondhatjuk, hogy az erkölcsi kérdések minden cselekvéssel kapcsolatban felvethetőek. A cselekvések nem minden vonatkozása erkölcsi, de minden cselekvés erkölcsi megítélés alá vonható.

Az erkölcs területét, éppen az erkölcsi problematika szélessége és összetettsége miatt, szinte lehetetlen pontosan körülhatárolni. Ám egy fontos támpontot talán adhatunk azzal, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az erkölcs maga is felbontható két területre. Az egyiket nevezhetjük a törekvés erkölcsének, a másikat a kötelesség erkölcsének. A törekvés erkölcse vonatkozik arra, hogy mit kezdjen az ember az életével (a képességeivel), milyen célokat érdemes kitűznie maga elé. A törekvés erkölcsének szempontjából ítéljük meg, hogy valaki erkölcsileg többé vagy kevésbé értékes életformát alakított-e ki, jól használta-e ki a képességeit és a lehetőségeit, vagy éppen azt, hogy amit elért, arra büszkének kell lennie, vagy éppen szégyenkeznie kell miatta. A kötelesség erkölcse ezzel szemben a cselekvés egy olyan dimenziójára összpontosít, amely a törekvés erkölcsében háttérbe szorul: arra, hogy az ember mit tehet meg a többi emberrel, miközben cselekszik. Hogyan korlátozza őt céljai megvalósításában az, hogy közben tekintettel kell lennie másokra is? Milyen elvárásokat támaszthat másokkal szemben, és ő maga mivel tartozik másoknak? Melyek azok a többi emberrel kapcsolatos kötelességek, amelyeket akkor is be kell tartanunk, ha ezzel éppenséggel távolabb kerülünk céljaink megvalósításától? A különbséget úgy is ki lehet fejezni, hogy a törekvés erkölcse inkább az ‘erkölcsi kiválóság,’ míg a kötelesség erkölcse inkább az ‘erkölcsi kötelesség’ fogalma körül forog.

Politikai filozófia

A politikai filozófia önállóságát az alapozza meg, hogy az erkölcsi igazolás kérdéseit egy különösen érzékeny ismerettárgyra vonatkoztatja. Egy olyan ismerettárgyra, amely képes sajátos jelleget adni az erkölcsi igazolási kérdéseknek.

Hirdetés

A politikai filozófia a politikai közösséggel, a politikai közösség intézményeivel (a politikai intézményekkel), vagy közkeletű kifejezéssel élve az állammal kapcsolatos filozófiai problémákkal foglalkozik. Tehát a politikai cselekvés elméleti problematikájával. Az erkölcsfilozófiával való szoros kapcsolatát az alapozza meg, hogy a politikai intézmények tevékenységének van egy sor olyan vonatkozása, amely erkölcsi igazolási (legitimációs) kérdéseket vet fel. A politikai intézmények ugyanis a politikai közösség tagjaira nézve kötelezettségeket állapítanak meg (törvények, közigazgatási határozatok, bírói ítéletek formájában), és döntéseiket kényszer útján is készek érvényesíteni. (Nem véletlen, hogy azokat a politikai elveket, amelyeket a politikai filozófia a politikai intézményekre vonatkoztat, gyakran foglalják össze a ‘politikai erkölcs’ fogalmával.)


Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!