A gyakorlati filozófia helyzete az újkorban és MacIntyre helyzetértékelése
Az újkori gyakorlati filozófiát hajlamosak vagyunk úgy látni, mint amely egyfajta folyamatos válságban van. Olyan koncepciók élnek benne egymás mellett, amelyek között kibékíthetetlen ellentét feszül, és gyakran megkérdőjelezik a képességét, hogy bármilyen megismerési problémára megnyugtató választ képes adni.
A nehézségek középpontjában az a probléma áll, hogy a gyakorlati filozófia számára gondot okoz az erkölcsi ítéletek megnyugtató normatív megalapozása. A modern gyakorlati filozófiát folyamatosan kísérti a lehetőség, hogy az erkölcsi ítéletek nem alapozhatóak meg a normatív racionalitás valamilyen elfogadható koncepciója alapján: igazából önkényes, szubjektív normatív igényekből fakadnak, amelyek között nem képzelhető el racionális közvetítés.
Ez a kihívás nem minden esetben a gyakorlati filozófián kívülről érkezik. Az elmúlt századokban a gyakorlati filozófián belül is pozíciókat szereztek az etikai szubjektivizmus és relativizmus különböző változatai.
