Önálló média-hatalmak

Különösen a televíziózásnak köszön¬hető bolygónk „világfaluvá” válása. A tömegkommunikációs üzletágban a nagy tőke¬erejű vállalatok közül a kilencvenes évek első felé¬ben az amerikai központú Time Warner volt a legna¬gyobb, évi 13 milliárd dolláros forgalmával. Kezében volt a Time magazin, a HBO kábeles mozicsatorna, valamint a Warner Bross filmstúdió és lemezkiadó cég. A kiélezett versenyben az európai Bertelsmann ugyanezen időszakban a második helyet foglalta el, 10 milliárd dollárral. Bevételeinek felét a könyv- és újságkiadásból szerezte, de más területek iránt is ér¬deklődött, így a televíziózásban (RTL) és a lemezki¬adásban (BMG) is részesedést szerzett. A verseny a jól fizető piacok megszerzéséért folyik. Elsősorban az észak-amerikai fogyasztó k, s emellett az európai és részben az ázsiai lakosság a médiacégek kiszemelt célpontja. Az amerikai CNN a tájékoztatást szolgálja. Az 1980-ban létrejött hírtelevízió alig több mint egy évti¬zed multával 141 országban fogható, s csak az USA-¬ban 66 millió előfizetője van. Igazi sikerét az 1991-es Öböl-háborús közvetítései hozták meg. Maga Bush elnök is elismerte, hogy az ott zajló eseményekről előbb értesült a CNN adásaiból, mint egyéb hivatalos forrásokból. A kihívásra Európa úgy válaszolt, hogy létrehozta saját hírcsatornáját a Euronewst. Az információk összegyűjtésében és továbbadá¬sában ma is fontos szerepe van a hírügynökségek¬nek. Az angol Reuters a világ 79 országában van je¬len. Döntően tőzsdei hírek szolgáltatásával foglal¬kozik. Ma a médiák a tömegekhez szólnak, lényegében anélkül, hogy azok részt vennének a kommunikáci¬óban. A Számítógépes hálózatok átalakítják a sze¬mélyes és a közösségi kapcsolatokat. Az eredetileg főként adatfeldolgozásra használt eszközök össze¬kapcsolásának különböző szintjei lehetségesek: he¬lyi, regionális, Országos, nemzetközi rendszerek lé¬teznek egymás mellett. Ezek közül az egyik az In¬ternet „az információs szupersztráda”, amely nem más, mint hálózatok hálózata. Segítségével átlép¬hetjük az országhatárokat, a legkülönbözőbb isme¬retekkel és emberekkel kerülhetünk kapcsolatba. Hátránya, hogy az adatok többsége az önkéntesség elve alapján kerül a hálózatba, így azok hitelessége bizonytalan.

A médiumok szerepe a társadalomban és a politikában

A kommunikációban, napjainkban bekövetkező válto¬zások hatnak a hatalomgyakorlás rendszerére. A közvélemény sokszor éppoly gyorsan jut az informáci¬ók birtokába, mint a kormányzatok. Így a tömegek, fo¬lyamatos kontroll alatt tartva vezetőiket, sokkal gyor¬sabb, ugyanakkor rendkívül körültekintő döntéseket kényszeríthetnek ki. A politikai eszmék helyett a de¬mokráciák lakosságát jobban érdeklik az olyan muta¬tók, mint a nemzeti jövedelem, a kereskedelmi mér¬leg, a munkanélküliség és az infláció. Ugyanakkor a médiumokban rejlő manipulációs lehetőségek veszé¬lyei sem lebecsülendők, miután így a hatalom önmoz¬gása megnövekszik, míg ellenőrzésének hatékonysága veszélyesen csökken. A „nép akaratát” a közvélemény-kutatások révén ismerik meg a politikusok. George GALLUP 1935-ben hozta létre a róla elnevezett közvélemény-kutató inté¬zetet, amelynek szervezete kevesebb, mint 60 év múl¬va már mintegy húsz országra terjedt ki. Az alapító a demokrácia legfőbb eszközének tartotta a közvéle¬mény-kutatásokat, amelyek szerinte megszüntetik a demokrácia személytelenségét. Sokan másképpen lát¬ják ezt a kérdést. Alexis de TOCQUEVILLE már a múlt században felhívta a figyelmet a tömegdemokrácia buktatóira. Winston CHURCHILL 15 óvott attól „hogy az ember a folyamatos lázméréseket végző Gallup fel¬méréseinek a felforrósodott légkörében éljen”.