Műszeres vizsgálatok és hasznuk a belgyógyászati gyakorlatban

A szívcsúcson vagy az Erb-ponton az S1 előtt jelenhet meg az S4 pitvari hang. A PKG-lelet megfogalmazásakor ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyeket a szív hallgatózási leleleteinél, kiegészítve az időtengely mentén mért adatokkal.

A PKG felvétel alkalmával esetenként érdemes lehet hemodinamikai változások provokálása és ennek hatására bekövetkező PKG-változások tanulmányozása:

•  Ilyen manőverek: Valsalva-próba, izometriás handgrip-terhelés, farmakológiai beavatkozás

Mechanográfia

1. a szívműködés energetikai szintű jelenségeinek-áramlás (Q’), nyomás (P), térfogat (Q)-ismerete nélkülözhetetlen
2. az áramlás-nyomás-térfogat jellemző hármas közvetlenül csak invazív módszerekkel mérhető, szívkatéteres vizsgálat keretében
3. a mechanográfiás eljárások leggyakoribb fajtái:
   • szívcsúcslökés-görbe felvétele: apexkardiográfia (AKG)
   • érmozgás-ábrázolások: pulzográfia, oszcillometria, vénagörbe-felvétel
   • véráramlásra jellemző görbék készítése: reográfia, vénás okklúziós pletizmogtráfia

Apexkardiográfia (AKG)

• a szívcsúcslökés helyén a mellkasra helyezett, légtartalmú, zárt terű, harang alakú kapszula a mellkasfelszín egy kis részének viszonylagos elmozdulását érzékeli az azt körülvevő többi részhez képest
• ennek elektromos jellé alakított, majd kirajzolt görbéje az apexkardiogram
• az AKG amplitúdója nem kalibrálható
• vezetőgörbének EKG-t veszünk mellé, és PKG-val is gyakran célszerű együtt regisztrálni
• az AKG jellegzetes részletei hullámok pontok szakaszok

Érmozgások ábrázolása

Karotiszgörbe

• a görbe talppontja az aortanyitást jelzi
• felhágó szárja az első megtöretésig a gyorsuló ejekciót jelzi
• a csúcsa az a pont, ameddig az érben a radiális irányú áramlás tart
• a leszálló száron levő megtöretés az aortazárást jelzi
• a talpponttól a csúcspont eléréséig tartó idő a csúcsidő, melynek referens(normál)értéke: 120 ms.

Oszcillometria

• az artériás érfal mozgásainak műszeres kijelzése

Vénagörbe

• nem nyomás, hanem apály-dagály jelenségek okozta érfalelmozdulást jelez, amíg a véna jugularis nincs feszesre telt állapotban
• felvételének legjobb helye a jobb oldali bulbus venae jugularis
• vezetőgörbéül EKG szolgál
• a vénagörbe nevezetes részei: az a-hullám, az x-hullám, a v-hullám, az y-hullám

Az áramlásmérés nem invazív módszerei

Okklúziós pletizmográfia

• a vénás elfolyás elzárását követő igen rövid időben az artériás vér odafolyása növeli a vizsgálatra bezárt testrész térfogatát, s ennek kezdeti sebessége arányos a véráramlással
• alkar, vagy kézujjak áramlásmérésére alkalmazzuk

Reográfia

• az intrakraniális áramlásmérések, oldaleltérések megállapításának fontos nem invazív eszköze

Echokardiográfia

• a szív belső, mozgó struktúraelemeiről kvantitatív adatokat szolgáltat
• a méréseket egy piezoelektromos kristály 1-7,5 MHz-es ultrahangjának szívbe bocsátását és visszaverődését elemző, ábrázoló eszköz teszi lehetővé
• fontos a feloldóképesség à ez a legkisebb távolság két rész között, amelyet még e módszerrel meg lehet különböztetni
• az optimális rezgésszám felnőtt emberi testhez 2,25-5,0 MHz, ez 0,8-0,5 mm sugárirányú feloldást ad
• az ultrahangot kibocsájtó kristályt tartó fej és a mellkas bőre közé a hang behatolását elősegítő zselét kell felkenni
• az ultrahangot bordaközben bocsátjuk a mellkasba, a vizsgálandó struktúrák irányába

Radiokardioangiográfia (RKAG)

• képi információval szolgál
• nagy érzékenységű, finom térbeli feloldó képességű, gyors válaszidejű szcintillációs kamera segítségével képernyőn jeleníti meg az izotópsugárzó aktivitástartalmú rekeszek képét alak-, nagyság-, és változáshű csillámló foltok formájában
• fontos a szívizom vérellátásának az ismerete

NMR (MRI)

• mágneses rezonancia vizsgálat
• általános szöveti minőség jelzésére is alkalmas, például: zsír, víz, vér, kémiai anyagok stb.
• szöveti-szervi elhelyezkedések mérhetők általa
• egyes intracelluláris enzimreakciók fluxusa is követhető vele in vivo
• a szövetek, szervek eltérő szürkeséggel jelennek meg a képen
  • zsír – fehér
  • máj – enyhén szürke
  • izom – sötét szürke
  • csont – csaknem fekete
  • levegő – fekete
  • tumorok – világosabbak, mint a környező szövet

Az NMR a kardiovaszkuláris diagnosztikában sokféle információval szolgál: jelzi az aneurizmákat, mérhető vele a falvastagság/üreg aránya, billentyűket és papilláris izmokat jelenít meg, miokardiális anyagcserezavarok vizsgálhatók vele, elkülöníthetők vele különböző kardiomiopátiák, áramlásmérésre is alkalmas. Hátránya ennek a módszernek, hogy lassú.