Hazai fátlan társulások

A mocsárrétek tavasszal friss víz borította, nyáron kiszáradó, magas talajvízszintű helyeken alakulnak ki. Sok mocsárrét ártéri erdőirtások helyén jött létre, és az állandó legeltetés megakadályozza a szukcesszió további menetét, a visszaerdősülést. Növényei: réti csenkesz, ecsetpázsit, fehér tippan, orchideák, mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor. Állatai: bíbic, nagy goda, szalonkafajok.

A magassásosok sekély vagy időszakos vizek mentén alakultak ki. Uralkodó fajaik a posványsás és a zsombéksás. Állatai: vízi és kockás sikló, vöröshasú unka, pettyes gőte.

A talajvízszint magassága játszik elsődleges szerepet a nádasok kialakításában. A nádasok az álló és lassan folyó vizeket szegélyezik. Uralkodó faja a nád, emellett azonban megtalálhatjuk még a széleslevelű gyékényt is.

Állatai: vízisikló, mocsári teknős, kanalasgém, nagykócsag, búbosvöcsök, szárcsa, nádirigó, barkós cinke, pézsmapocok.

A hazai fátlan társulások közé soroljuk álló és folyóvizeink vízi növényzet társulásait is. A part menti vizek jellemző társulásai a gyökerező hínárok, amelyek a sekély víz aljzatában gyökereznek. A társulást alkotók egy része a víz színén kiterülve növénytakarót alkot mint pl. tündérrózsa. Mások a vízbe alámerülve alkotnak kiterjedt társulást, ilyen a hínáros békaszőlő. A nyíltvizek társulásai a lebegő hínárok (pl. békalencse, fonalas zöldmoszat). A nyílt vizek egysejtű moszatjai tömeges alkotórészei az édesvízi planktonnak, amely sok vízi tápláléklánc kiindulópontját, termelői szintjét képezi.