Mi az az ultrahang?

Az ultrahang az emberi füllel már nem észlelhető, nagy rezgésszámú hangokat jelenti, melyek képesek terjedni az emberi szövetekben és folyadékokban is, így alkalmasak az emberi test vizsgálatára is.

Az ultrahang működési elve és tulajdonságai:

• a készülékből kibocsátott sugárnyaláb egy része a határfelületekről visszaverődik, más része tovább halad;
• levegő és lágyrész találkozásánál a sugár teljes egészében visszaverődik, ezért csak olaj, zselé vagy víz közbeiktatásával lehet a sugarakat a testbe juttatni;
• a visszaverődő ultrahangok a megfelelő készülékekkel képernyőn láthatóvá tehetők;
• a készülékek fontos eleme a vizsgálófej (transducer), ami az elektromos energiát ultrahanggá alakítja át, a visszaverődő ultrahangokat pedig elektromos jelekké;
• jól értékelhető képet ad két dimenzióban, a távolságok könnyen mérhetők;
• megkülönböztetünk hasi (transabdominalis) és hüvelyi (transvaginalis) vizsgálatokat;
• a hasi vizsgálathoz telt hólyag szükséges, a hüvelyi előtt ki kell üríteni a hólyagot.

Ultrahangvizsgálatok a nőgyógyászatban

• transvaginalis sonographia (TVS)
• transvaginalis color Doppler (TVCD)
• háromdimenziós ultrahang (3-DUH)

Vizsgálható:

• kismedencei szervek és képletek anatómiája;
• esetleges fejlődési rendellenességek;
• daganatok, azok jó vagy rosszindulatúságát alátámasztó jellemzői;
• a normális és kóros ciklus;
• a méhnyálkahártya egyes tulajdonságai;
• meddőség kivizsgálása;
• extragenitalis megbetegedések;
• posztoperatív szövődmények;
• vesék és húgyhólyag működése;
• méhen kívüli terhesség.

Célzott punkció során (cisztabennék, hasűri folyadék, haematoma leszívása) vagy drenáláshoz segítség a lokalizálásban.