A szaporodás fő célja az utódnemzés,  a tulajdonságok továbbadása és a fajfenntartás.

Ivaros szaporodásnál változatos egyedek születnek, mert két szülő tulajdonságát öröklik, ezek keveredhetnek. A szaporodás nem testi sejtekkel, hanem ivarsejtekkel, vagy generatív sejtekkel történik. Ez történhet:

– Ivarsejtek nélküli sejtmaganyagcserével. Csak genetikai keveredés történik. Összeolvad a két sejtmag, majd újra kettéválik. Pl.: eugléna

-Ivarsejtekkel, ivarszervekkel.

A megtermékenyítés lehet külső: ilyenkor a két féle ivarsejt – a petesejt illetve a hímivarsejt – az állatok testén kívül egyesül zigótává, mely szintén a külvilágban fejlődik tovább. Például: halak, békák ikrás szaporodása.

A megtermékenyítés másik típusa a belső: a nőstény testén belül történik a megtermékenyítés. Ezután rakhat az állat petéket – például egyes féregfajok -, vagy tojást – madarak, hüllők -,  de fejlődhet az állat az anya testén belül az erre kialakult szervben, a méhben. Az utóbbi fejlődésmenettel fejlődnek az emlősök.

Aszerint, hogy milyen ivarsejteket tud termelni egy állat, léteznek hímnősek (hím és női ivarsejteket is termel, például a legtöbb csigafaj, fonálféreg), vagy váltivarúak (amikor csak az egyikre képesek). A vált ivarú állatoknál előfordulhat ivari dimorfizmus, ilyenkor külső megjelenésben eltér a hím és a nőstény (lásd: kép).

tyúkkakas

A szaporodáshoz minden állatfajnál társulnak egyedi viselkedésformák, például a madarak násztánca. Ezeknek szerepe, hogy felismerjék egymást az azonos fajba tartozók, és ne másik fajjal keveredjenek. Ilyen viselkedésformát még pókoknál is felfedeztek – amikor a hím pók egy táplálékot ad át a nősténynek “nászajándékként”.