A szív

Bevezetés

A szív, a vérkeringés központi szerve. Az érrendszerben áramló vér mozgását elsősorban a szív pumpáló mozgása biztosítja. A mellüreg középső részén, kissé baloldalon található a két tüdő között a mellhártyák által határolt üregben. Az emberi szív ököl nagyságú szerv.

A szív szövettani felépítése

A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén).

1. Külső réteg: a szívburok (pericardium), amely savós folyadékot termelve biztosítja a szív könnyű elmozdulását

A szívburok két lemeze között van a szívburoküreg, melyet súrlódáscsökkentő savós folyadék tölt ki. A szív felszínén a burokban futnak zsírszövettel körülvéve a szívet tápláló ún. koszorúerek. A zsírszövet túltápláltság esetén felszaporodhat, amely zavarhatja a szív mozgását. A koszorúerek megfelelő állapota alapvető feltétele a szív optimális működésének. Túl zsíros táplálkozás esetén az erek belső falára koleszterin tartalmú meszes anyag rakódik le. Ez csökkenti az erek átmérőjét, rontja a szív vérellátását, a szívizomzat elhal, következménye az infarktus. A nikotin érszűkítő hatása miatt a dohányzás ezt tovább súlyosbítja.

2. A szív vastag középső rétege: a szívizomszövet (miocardium), ez adja a szív fő tömegét.
3. A szív legbelső rétege: a szívbelhártya (endocardium).

A szív felépítése

A szívben négy üreg található:

• felül két pitvar
• alul két kamra.

A szívet egy függőleges válaszfal a szívsövény jobb-, ill. baloldali részre osztja, megakadályozva ezzel hogy az oxigénben dús vér, a széndioxid tartalmúval keveredjen. Embrionális korban a két pitvar között nyílás található, amely azonban a születés után bezáródik, eltűnik. A pitvarok fala igen vékony. A bal kamra fala jóval vastagabb a jobb kamráénál, mivel jóval nagyobb munkát végez (belőle indul ki a nagyvérkör). A belépő (vénák) és a kilépő (artériák) erek a szív felső részén találhatók. A vér áramlása egyirányú, a pitvaroktól a kamrák felé. A vér mozgásának irányítását a szelepszerűen működő szívbillentyűk biztosítják.

A szívben kétféle billentyű található, amelyek a szívbelhártya származékai:

• A pitvarok és a kamrák között: a vitorlás billentyűk
• A kamrák és az artériák között: a zsebes billentyűk

 A vitorlás billentyűk

A vitorlás billentyűkhöz a kamra felől ínhúrok kapcsolódnak, amelyek a kamra falából kiemelkedő szemölcsizmokról erednek. A vitorlás billentyűk akkor nyílnak meg, ha a pitvarban nagyobb a nyomás, mint a kamrában, így a vér a pitvarokból a kamrákba áramlik. Ellenkező esetben a billentyűk bezáródnak, a pitvarok felé a túlhajlást az ínhúrok megfeszülése és a szemölcsizmok összehúzódása akadályozza meg.

 A zsebes billentyűk

A zsebes billentyűk a kamrák és az artériák határán találhatók. Ha a kamrákban nagyobb a nyomás, mint az artériákban, akkor összelapulva megnyílnak. Ellenkező esetben a három hártyás zseb megtelik vérrel, kidomborodik, és összehajolva megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba.