A kétszárnyúak rendje

Szúnyogok

Egy pár hártyás szárnyuk van. A második pár szárnyuk elcsökevényesedett és helyzetérző, apró bunkós szervvé, billérré módosult. Csápjuk lehet hosszú, sokízű, vagy rövid, három ízből álló. Szájszervük nyaló vagy szúró-szívó szájszerv. Egyedfejlődésük teljes átalakulás, bábjuk általában tonnabáb.

A hosszúcsápú kétszárnyúak a szúnyogalkatú rovarok. A valódi szúnyogok nőstényei szúró-szívó szájszerveik segítségével gerincesek vérét szívják. A hímek növényi nedvekkel táplálkoznak. Lárváik vízben élnek, ott is bábozódnak be. Bábjuk szabad fejlődéséhez 10-12 nap elegendő. Az embernek a legtöbb kellemetlenséget a gyötrő szúnyog és a mocsári szúnyog okozza. A foltos maláriaszúnyog hazánkban ritka. Trópusi területeken a malária kórokozójának egyik hordozója. Az árvaszúnyogok kifejletten nem táplálkoznak. Nyáron alkonyatkor a réteken nagy tömegben repdesnek. A vizek fenékiszapjában fejlődő lárváik fontos természetes táplálékok.

A rövidcsápú kétszárnyúak a légyalkatúak. A bögölyök nagytermetű legyek. Erőteljes szúró-szívó szájszerveikkel a kérődzők vastag bőrét is átütik és vérüket szívják. A lóbögöly melegkedvelő, főleg a délelőtti órákban röpköd. A kisebb esőhozó pőcsik vihar előtt aktív. A tarkán csíkos zengőlegyek darazsakhoz hasonlítanak. Hosszú ideig képesek egy helyben repkedni. Viráglátogatók. A közönséges herelégy nyár közepén repül. Lárvája rothadó szerves anyagban él. Az apró termetű harmatlegyek vagy muslicák az érett gyümölcsökön azonnal megjelennek. Petéiket erjedő anyagokban rakják le. A közönséges ecetmuslicát genetikai kísérletek céljaiból milliószámra tenyésztik.

Az igazi legyek legismertebb képviselője a házi légy. Az emberrel együtt az egész Földön elterjedt. Szájszerve szúrásra nem alkalmas, vége párnaszerűen kiszélesedő nyaló szájszerv. Lárvája – melyet nyűnek neveznek – rothadó anyagokban él. A házi légyhez hasonló a kellemetlen szúrású szuronyos istállólégy. A dongólegyek közül a kék dongólégy, a fémzöld döglégy és a kockás húslégy ugyancsak az ember közelében él. A közönséges cecelégy a trópusokon az álomkór kórokozójának terjesztője. A fürkészlegyek petéiket hernyók bőre alá vagy bábokba rakják, a kikelő lárvák a hernyók szöveteiből táplálkoznak, amely elpusztul. A nagy fürkészlégy országszerte előfordul.