A rovarok osztályának főbb rendjei. Testfelépítésük, életfolyamataik jellemzői.

A rovarok osztályába sorolt fajokon három testtájat különböztetünk meg: fej, tor, potroh. A fejen találhatók a szemek, az érzékelő csápok és a szájszervek. A tor függelékei a járólábak és a szárnyak. Minden rovarra jellemző tulajdonság, hogy három pár járólábbal rendelkezik. A rovarok többségének két pár szárnya van. Ezek nem valódi végtagok, mert nincs saját izma, hanem a tor izma mozgatja. Egyes rovarok első pár szárnya kemény fedeles, míg a második pár hártyás. Vannak két pár hártyás szárnnyal rendelkezők is. Más rovaroknak csak egy pár szárnyuk van, vagy elcsökevényesedett mindkét pár, és ezért szárnyatlanok. A potroh szelvényeit rugalmas hártyák kötik össze, ezért tágulékony. Oldalán találhatók a légcsövek nyílásai.

A szájszervek módosult végtagok és igen változatosak: rágó, szúró- szívó, pödörnyelv. Szemük összetett szem. Légzésük tracheával (légcső) történik, ami a kültakaró betüremkedései és a sejtekig szállítja a levegőt. A rovarok lehetnek növényevők, (hangya, sáska) dögevők, (légy) élősködők (szúnyog).

A rovarok az élővilág egyik legfajdúsabb csoportja. Néhány fontosabb, ismertebb rendjük:

Szitakötők rendje: Ezek a legősibbek. Rágószájszervvel rendelkeznek. Átalakulással szaporodnak: pete, lárva, (olyan, mint a szülő, csak kicsi és fejletlen a szárnya) többszöri vedlés, kifejlett rovar. Például: kisasszony szitakötő.

Egyenesszárnyúak rendje: Rágószájszervük van. Izmos ugrólábbal rendelkeznek. Hangadó szervük a lábon található, a hallószev pedig a tor és a potroh találkozásánál. Például: szöcske, tücsök, sáska.

Poloskák rendje: Élősködők. Például: bogyómászó poloska.

Bogarak rendje: Kitines fedőszárnyuk van, ide tartozik például a szarvasbogár, a hétpettyes katicabogár.

Hártyásszárnyúak rendje: Darazsak, hangyák, méhek tartoznak ide.

Lepkék rendje: általában pödörnyelvvel szívogatják virágok nektárját, nappali és éjjeli életmódúakat is találunk köztük.

Kétszárnyúak rendje: legyek, szúnyogok tartoznak ide.