Az első külföld

Az első külföld – Szabó Lőrinc

Az első külföld! Front s határ felett
bátran vitt már térkép és képzelet:
kalandor vágyam Kínát, Indiát
járta, jó volt hát, hogy most legalább
Bécsig eljutott. A személyzeti
jegy és Kálmán bácsi fillérei
vittek nyugatra. De az Ostbahnhof
nyüzsgésében, amikor otthagyott
Zoli, szegény, akit mint katonát
kísértem, s akinek rögtön tovább
ment a vonatja Königgrätz fele
(Hradec Kralové volt a cseh neve):
mondtam, hogy ott álltam az iszonyú
ár-apályban, szívem összeszorúlt,
s mint idegen szótárba tévedett
hazai szó, vagy egy Marsra kitett
Hold-lakó, úgy éreztem magamat…
Kí-sér-te-tek !… De csak nem bántanak?!