A MŰHELYBŐL 1924

A MŰHELYBŐL 1924 – Reményik Sándor

Nagyobb a szépség a mi szivünknél
                               I. Ján. 3. 20 után

Új verseimnek ebbe a sorozatába azokat vettem be, melyek a költőnek a művészethez, elsősorban saját művészetéhez való viszonyát jellemzik.

Kolozsvár, 1923 szeptember hó

A szerző

Vallomás és elöljáró beszéd
Az örömszerzés programmja
Beszélgetés Beethovennel
Archimedes
Lelkem kalit…
Szita
Csipkebokor
A dalaimat…
Némely modern psychológnak
Szappanbuborék
Hangszerek
Megalvad a kőre kiontott vér…
Pierrot – magának
Kötelesség
Elérhetetlen
Mindennapi kenyér
Egyensúly
Álomhalász
Különös
Egy hideg arc
A csillagok üzennek
Hieroglifek
Halott poéta
Kétféle fájdalom
Azt mondják…
Szomorúfűz
Legenda
Az árnyék-kapitány
Fák alatt, szélzúgásban
Egy versemhez
Fiaimhoz
Gát
Csendes fohász a múzsához
Igaz
Meteorkő
Csillagfény, csillag nélkül
Emberáldozat
Az a félelmetes másik
Mivé lesz?…
Kísérő levél borbereki verseimhez
Mi marad meg?
Lehajtott fővel
Az a mennyország, amely pokol
Irigység?
Malomkövek között
A boldog búzaszem
Pacsirta
Én eltűnök…
Erő
Írjad poéta
A szépség próbája