Hirdetés

Érettségi 2024: ezekkel a nyelvtani fogalmakkal érdemes képben lennetek a magyar írásbelin

5 perc olvasás
Érettségi 2024: ezekkel a nyelvtani fogalmakkal érdemes képben lennetek a magyar írásbelin

Kommunikáció, fonéma, jelző, vonzat – ez csak néhány azok közül a fogalmak közül, amikkel érdemes tisztában lennetek, hogy jól sikerüljön a magyarérettségitek.

Hirdetés


Hirdetés

Az idei magyarérettségi számos pontjában más lesz, mint a korábbi évek feladatlapjai. Kikerül a középszintű feladatlapból a gyakorlati szövegalkotás, helyette hangsúlyosabb lesz a nyelvtan és egy műveltségi teszt is része lesz az írásbeli vizsgának, amiben memoritereket és a tanulmányaitok alatt megismert fogalmakat is számonkérhetik.

Hogy milyen fogalmakra számíthattok, abban segítségetekre lehet a 2020-as Nemzeti alaptanterv, továbbá az Oktatási Hivatal oldaláról letölthető kerettanterv.

Az utóbbi szerint magyar nyelvből a  „Kommunikáció – fogalma, eszközei, típusai, zavarai; digitális kommunikáció” témakörben ismernetek ezekkel a fogalmakkal kell tisztában lennetek:

  • kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás); kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai finkció, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák); digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, a hivatalos élet színtereinek szövegtípusai: levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, beadvány, nyilatkozat, meghatalmazás, egyszerű szerződés, önéletrajz
Hirdetés

A „nyelvi rendszer, a nyelv szerkezeti jellemzői, a nyelvi elemzés, a magyar és az idegen nyelvek” témakörből ezeket a fogalmakat kell ismernetek:

  • nyelvi szintek; a szó alkotóelemei (hang, fonéma, morféma); a szavak osztályozása, osztályozási szempontjai; szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma; mondatrészek: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző; vonzatok; mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat; szórend és jelentés összefüggései

A „szöveg fogalma, típusai; a szövegkohézió, a szövegkompozíció; szövegfajták; szövegértés, szövegalkotás” témakörben ezeket:

  • szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet; szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím); szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv); nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés); intertextualitás, összefüggő szóbeli szövegek: előadás, megbeszélés, vita; a magánélet színtereinek szövegtípusai: levél, köszöntő stb.; esszé

„Stilisztika – stílusrétegek, stílushatás, stíluseszközök, szóképek, alakzatok” témában az alábbiakat kell tudnotok:

Hirdetés
  • stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.); stílusérték (alkalmi és állandó); stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi); stílushatás; néhány gyakoribb szókép és alakzat köznyelvi és irodalmi példákban, jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; metaforikus jelentés; motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; egyjelentésű, többjelentésű szó, azonos alakú szó, rokon értelmű szó, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés

A „retorika- a beszédfajták, a beszéd felépítése, az érvelés” témában ezeket:

  • retorika, szónoklat, a szónok feladata, a meggyőzés eszközei: érv és cáfolat; hagyományos és mai beszédfajták; a szónoklat részei, szerkezete, felépítése

„Pragmatika- a megnyilatkozás fogalma, társalgási forduló, beszédaktus, együttműködési elv” témában ezeket:

  • megnyilatkozás, társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás; beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció); deixis; együttműködési elv
Hirdetés

Az „általános nyelvi ismeretek – a nyelv és a gondolkodás, nyelvtípusok” témakörből ezeket érdemes tudnotok:

  • Jel, nyelvi jel, jelrendszer, nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló), nyelvcsalád, kódok, korlátozott és kidolgozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv

„Szótárhasználat” témakörben az alábbiakat:

  • értelmező szótár, etimológiai szótár, szinonimaszótár, rétegnyelvi szótár, írói szótár

A „nyelvtörténet- a nyelv változása, nyelvrokonság, nyelvemlékek” témában ezeket:

  • nyelvrokonság, nyelvcsalád; uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor; nyelvemlék; ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó; nyelvújítás, ortológus, neológus; szinkrón és diakrón nyelvszemlélet
Hirdetés

A „nyelv rétegződése, nyelvjárások, nyelvi tervezés, nyelvi norma, nyelvünk helyzete a határon túl” témában pedig ezeket:

  • nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, nyelvi norma; nyelvváltozatok; vízszintes és függőleges tagolódás; nyelvjárások, regionális köznyelv, tájszó; csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv; szleng, argó; kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség; nemzetiségi nyelvek

Bár mindez elsőre soknak tűnhet, ha az elmúlt években figyeltetek nyelvtan órán, akkor a fogalmak többsége nem okozhat fejtörést, hiszen az adott témakörökhöz kapcsolódva bizonyára sokat beszéltetek róluk és használtátok őket.

 

Forrás


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!