Több mint 75 ezer diák tette le a tollat és végzett az idei magyarérettségivel. Középszinten 73 472, emelt szinten 2066 diák adott számot a tudásáról. Az idei magyarérettségi ráadásul több szempontból is különbözött a korábbi évek feladatlapjaitól, hiszen most először vizsgázott olyan évfolyam, akik a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanultak.
A változások közé tartozik, hogy a vizsga első részéből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, és a szövegértési-nyelvtani feladatsort egy irodalmi műveltségi teszt követte. A második részben pedig míg korábban egy mű értelmezése és egy összehasonlító műelemzés közül lehetett választani, addig idén a műértelmezés mellé egy általános témakifejtő esszé került. Ezt a szaktanárok korábban „veszélyes” feladattípusnak minősítettek azzal érvelve, hogy nagyon könnyű benne általánosságokat írni úgy, hogy annak a végén nem túl sok köze lesz az irodalomhoz.
Nézzük, hogy értékeli az egyes feladatokat és feladatrészeket az Eduline által megkérdezett szaktanár, Németh Nikolett, az Érdi SZC Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanára.
Könyvekről szóló ismeretterjesztő szöveg a szövegértésben
A magyarérettségi első, 90 perces és összesen 40+20 pontot érő részében a középszinten vizsgázó tanulóknak először Leczo Bence a Magyar Kultúra magazinban megjelent Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről című ismeretterjesztő szövegét kellett elolvasniuk, majd megoldaniuk a hozzájuk tartozó feladatokat.
Az Eduline-nak válaszoló szaktanár ezzel kapcsolatban azt mondta; nem volt nehéz a szöveg, annak témája pedig ismert, és találkozhattak vele a történelemórákon is.
A szövegértéshez tartozó feladatok között voltak, amik a szöveg stílusára és annak jellemzőire kérdeztek rá, valamint bizonyos (számozott) szövegegységek és egy megadott cím viszonyára, de kellett információkat időrendi sorrendbe tenni és táblázatokat is kitölteni. Ezek közül egyik sem okozhatott meglepetés, hiszen hasonló feladatok gyakran feltűntek a korábbi érettségi vizsgákban is.
Ami viszont csak az elmúlt években kezdett beszivárogni a magyarérettségi írásbeli feladatai közé, hogy a szövegértés feladatsorban hangsúlyosan megjelennek nyelvtani kérdések és feladatok is. Idén például példát kellett írni többek között a
- tárgyas szószerkezetre,
- a határozóragos összetett szóra,
- a befejezett melléknévi igenévre,
- a szóelemek: szótő + főnévi igenév képzőjére, és az
- írásban jelölt teljes hasonulásra is.
Németh Nikolett szerint ez kifejezetten nem diákbarát feladat volt, hiszen a tanulók általában nem szeretik az ezekhez hasonló nyelvtani kérdéseket. Ugyanakkor magát a feladatsort korrektnek tartja, aminek az összeállítói igyekeztek „kérdezhető” nyelvtani elemeket számonkérni, amik a szóbeli témakörökben is megjelenthetnek.
A mumus: az irodalmi műveltségi teszt
A 90 perces I. feladatlap 20 pontot érő új eleme a gyakorlati szövegalkotást váltó irodalmi műveltségi feladatlap, amiben a mintafeladatsor szerint többek között memoritereket, műfajokat, stílusok jellemzőit és akár költők életrajzát is kérdezhetik. Ennek a megoldása szinte teljes egészében lexikális tudást igényel, az érettségire készülők számára ráadásul hosszú ideig csak egyetlen mintafeladatsor állt rendelkezésre, további kiadványok csak az idei év elején kezdtek el megjelenni a piacon.
Az idei, első új típusú feladatsorban az irodalmi műveltségi teszt Németh Nikolett szerint egy első látásra ijesztő feladattal indult. A vizsgázók Szophoklész Antigoné című drámájának egy részletével szembesültek, ami 9. osztályos témakör, ráadásul ókori irodalom, ami régi tananyag és ráadásul nem is túl kedvelt a diákok körében, azonban a hozzá tartozó feladat csak annyit kért, hogy a vizsgázók válasszanak ki belőle két istent, nevezzék meg őket és írják le, hogy mi a szerepkörük, feladatkörük.
„Ha valaki látta a Herkulest, annak ez nem okozhatott problémát” – jegyezte meg a magyartanár.
Ezt követte egy olyan feladat, amiben a diákoknak egy műfajt kellett meghatározni, majd azt, hogy egy megadott üzenetrészletet melyik magyar író mondhatta. A 3. feladatban pedig felsorolt nevek alapján kellett rájönniük a diákoknak, hogy azok;
- Szeredás Emerenc,
- Bede Anna és
- Balga
melyik műnek a szereplői, annak ki a szerzője, és mi a mű műfaja.
A magyartanár szerint ezek közül Szeredás Emerenc lehetett elgondolkodtató a diákok számára, hiszen ő Szabó Magda Az Ajtó című regényének szereplője, ez viszont egy kevésbé ismert mű és nem is biztos, hogy mindenki eljutott a tananyagban a magyar író- és költőnő munkásságáig.
Feltűnt továbbá a feladatlapban Ady Endre, méghozzá egy gondolattérképben, és volt táblázat korstílusok és stílusirányzatok jellemzőiről is, ami a pedagógus szerint nem okozhatott problémát. Ellenben az utolsó feladat annál nagyobb fejtörést jelenthetett a diákok számára, ebben ugyanis lyukas szövegként egy Kányádi Sándor verset kaptak a diákok, amibe megadott szavakat kellett behelyettesíteni.
„A rímelés alapján vannak benne megoldható elemek, ugyanakkor Kányádi Sándor művei kevésbé ismertek a diákok számára és ugyanúgy, mint Szabó Magda esetében, nem is biztos, hogy mindenki eljutott a tanulmányai során az ő életművéig” – mondta Németh Nikolett, hozzátéve, hogy kifejezetten nehéz feladat egy memoritert így számonkérni a diákoktól.
Örült ugyanakkor annak, hogy nem volt olyan feladat az érettségiben, amiben költőt vagy költőket kellett volna fotó vagy festmény alapján felismerni. Az ő diákjai ugyanis ettől a feladattól kifejezetten féltek.
Háborús Karinthy novella és Babits Mihály a második részben
A magyarérettségi II. részében, a 150 perces, 40 pontot érő szövegalkotásban a diákok két lehetőség közül; egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhattak. Az előbbinél teljesült a vizsgázók vágya, hiszen novellát kaptak, ami az egyik legkedveltebb, leginkább diákbarát szövegtípus.
Ráadásul Karinthy Frigyes személye sem ismeretlen a vizsgázók számára. A magyartanár szerint ugyanakkor a kapott novellát óvatosan kellett kezelni, Karinthy személyét ugyanis leginkább a humoros műveiről, például a Tanár úr kéremről és az Így írtok tiről ismerik a diákok. Ellenben a kapott mű, Az olasz fagylaltos egy kifejezetten komoly hangvételű, háborús témájú novella. A pedagógus ugyanakkor úgy véli: ha ezen sikerült túltenni magukat a vizsgázóknak, akkor a novellát könnyen, világos szempontok alapján lehetett elemezni.
Azt viszont már nehezebb eldönteni, hogy a Babits Mihályt és a témakifejtő esszét választó diákoknak könnyebb vagy nehezebb dolguk volt-e, mint azoknak, akik a novellaelemzést választották. Hiszen, bár Babits Mihály személye és ars poeticája rendkívül hangsúlyos eleme az irodalomóráknak, a kapott feladatban semmiféle forrás nem állt a diákok rendelkezésére.
A magyartanár szerint ráadásul bár irodalmi szöveggyűjtemény használható volt a vizsgán, 150 percbe aligha fért bele ennek céltalan lapozgatása, ha a vizsgázó diák egyébként nem tudta, hogy pontosan milyen műveket keressen, és miből akar idézni az esszéjében.
„Reménykedek benne azért, hogy ilyen céltalanság nem nagyon fordult elő, hiszen Babits tényleg egy hangsúlyos eleme a középiskolai irodalomtanításnak” – jegyezte meg.
Összességében egyébként a pedagógus szerint korrekt feladatlapot kaptak a vizsgázók, a feladatok ugyanakkor egyáltalán nem voltak könnyebbek, mint a korábbi években. Néhányukkal kifejezetten meggyűlhetett a baja a diákoknak.
Tippeltünk: nem jöttek be
Az említett pedagógussal egyébként korábban arról beszélgettünk, hogy az egyes irodalmi évfordulók és emlékévek miatt milyen költők tűnhetnek fel esetlegesen a feladatlapokban. Ennek apropója, hogy a tavalyi Petőfi emlékév kapcsán 2023-ban egy Petőfi verset kaptak a diákok, amit Tóth Árpád egy művével kellett összehasonlítanunk.
Az idei évre vonatkozóan a Holokauszt emlékév miatt felmerült bennünk, hogy esetleg a műelemzésben a 80 éve elhunyt Radnóti Miklós egy művét kapják majd a vizsgázók, vagy hogy a költő valamilyen formában megjelenik majd esetleg az irodalmi műveltségi tesztben. Erre azonban nem került sor, ahogy a 450 éve született Szenczi Molnár Albert református lelkész és szótáríró, a 70 éve elhunyt Herczeg Ferenc író és drámaíró, a 90 éve elhunyt Móra Ferenc és 120 éve halott Jókai Mór sem tűntek fel az érettségiben.
