A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Madách Imre: Az ember tragédiája zárlata, XV. szín értelmezése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5409
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A mű zárlata, a XV. szín értelmezése

1.) Sőtér István – Németh G. Béla:

A mű legnagyobb erénye nyitottsága, s ez szinte példátlan a kérdéseket mindig lezáró XIX. századi magyar- és világirodalomban. Ádám álmából fölébredve, s a XIV. szín rettenetétől vezérelve a végső megoldáshoz, az öngyilkossághoz akar menekülni. Éva anyasága értelmetlenné teszi tettét. Ádám az Úrhoz fordul kérdéseivel: van-e értelme az emberi életnek és küzdésnek, alakítható-e az emberi élet és történelem, vagy csupán a kör-körösség értelmetlenségét szenvedjük végig. A konkrét kérdésekre az Úr nem ad egyértelmű választ, a küzdésetika és az isteni kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát hangsúlyozza, s így a filozófiai kérdésekre erkölcsi szinten adja meg a választ. Így válik nyitottá a mű, a kérdésekre minden kor olvasójának magának kell felelnie.

2.) Az eszkimó színből felébredve Ádám válasza nem is lehet más, mint az öngyilkosság. A jelenet Schopenhauer filozófiájának dramatizálása, a világ értelmetlenségét felismerő individuális tettel, majd annak értelmetlenségével. Madách kérdése az, hogyan lehet meghaladni a schopenhaueri jogos pesszimizmust. Egyrészt a szabadság méltóságának és felelősségének felismerésével, ezt hangsúlyozza az angyalok kara. A szabadság lényege pedig a választás lehetősége és felelőssége. Másrészt meghaladható a pesszimizmus a világban való helytállás, a teremtő ember kötelességtudatával illetve a teremtményvoltot felismerve a kegyelemre való ráhagyatkozás képességével. Ily módon Madách kikerüli a pozitivizmus egyoldalúságát és az alapfilozófiák csapdáját, s hogy feleletet adhasson, visszanyúl Kant kötelességetikájához, illetve Szent Ágoston kegyelemtanához. Az Úr felszólítása tehát a teremtő- és teremtményvolt egységét hangsúlyozza.

3.) Az ember tragédiája az ész segítségével a teremtett világból kilépett ember tragédiája. A végső konklúzió a második világ bukása, az ember alulmaradása a természettel szemben. Még akkor is, ha ez az antitézis mindkét világot elpusztítja. A tragédia azonban nem vonja kétségbe a teremtő ember feladatát, az akaratot és a rációt, de korlátok közé szorítja; az emberi törekvések nem léphetik túl a természeti és isteni törvények határait.
Az utolsó színben Ádám úgy érzi, magára maradt a megélt élmények tragikus következményeivel. Az Úr szava Ádám magányát is oldja, mikor mellérendeli Évát, aki szenzibilitásával (=érzékenységével), női mivoltánál fogva alkalmasabb az isteni sugallat befogadására. De mellérendeli Lucifert is, aki éppen tagadásával fogja új utak keresésére indítani Ádámot. Hangsúlyozza az Úr a lelkiismeret szavának fontosságát is, mely ellensúlyozza a ráció gõgjét.

Ádám három kérdéssel fordul az úrhoz: az első így szól, „e szilk határu lét-e mindenem”, vagyis van-e örökkévalóság. Az Úr szerint az embernek nem kell tudnia, hogy mi vár rá a halál után, a bizonytalanságból származó küzdés az ami, biztosítja az ember erkölcsi nagyságra való törekvését. Ez a gondolat Kantnál is megjelenik, aki szerint is a bizonytalanság miatt folytatott morális cselekvésből ered a „nagyság és erény”.

Második kérdése: ,Megy-é előbbre majdan fajzatom”, vagyis van- e fejlődés a világban., közeledik-e Istenhez az ember. Erre a kérdésre sem kap biztos választ.
A harmadik kérdése: „Van-e jutalma a nemes kebelnek, melyet kigúnyol vérhullatásért a kislelkü tömeg”, vagyis van- e értelme a nagy emberi tetteknek. Az angyalok kara válaszol erre a kérdésre. Ne az legyen fontos, hogy a tömeg, mit szól, hálátlan-e, csak „önbecsét kell tekintenie, a jó önmagában hordja jutalmát.
A.dám attól is tart, hogy Isteni segítség nélkül, nem fogja tudni, mikor, melyik a helyes út. Két segítséget ad ehhez az Úr, egyrészt az ember lelkiismeretének szava („ egy szózat zeng feléd szüntelenül, mely visszaint s emel, csak azt kövesd”) Ezzel pedig az úr visszaadja az embernek önállóságát, etikai autonómiáját. A másik segítség pedig: Éva, aki „tisztább lelkülete” révén tudni fogja mi a helyes, ha Ádám nem is hallja meg az „égi szó”-t.

Az angyalok szava az emberi szabad akaratra is utal, hiszen választhatunk, jó és rossz, bűn és erény között.

Éva megérzi, megérti az angyalok szavát, Á.dám is „gyanítja”, de nem tudja elfelejteni az eszkimó szín kiábrándító tapasztalatait. „Csak a vég (ti. eszkimó- jelenet)- Csak azt tudnám feledni!-,, Az Úr befejező, válasz szavai: „ Mondottam ember: küzdj és bízva bizzál”

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)


Ezt olvastad már?
Madách Imre: Az ember tragédiájára ható filozófiai hatások

1.) Hegel: a dialektika elve, mint külsődleges szervezőerő, illetve mint...

Close