Hirdetés
Hirdetés

Róma, az antik városfejlődés csúcsa

6 perc olvasás

Róma, éppen a rabszolgaságnak és a gyarmatosításnak köszönhetően vált a II. és III. sz.-ban a történelemben addig létezett legnagyobb városává a világnak. A Római Birodalom városok hatalmas rendszerét hozta létre Európa, Kis-Ázsia és Észak-Afrika területén. A birodalom bukása előtt 5627 önálló városi közösségből állt.

Hirdetés

 

A városok két módon keletkeztek:

–  szűz területen felépített városok, római vagy a régiójába tartozó kivándorlókkal, kiszolgált katonákkal benépesítve

– spontán módon keletkezett és növekedett városok, a bir. védelmére épített erődítmények körül letelepedő lakosokkal

 

A városoknak három eltérő jogállása volt:

–         kolónia, melynek lakói teljes körű római állampolgárságot kaptak

–         municípium, mely szintén római közigazgatás alá tartozott, de mint másodrendű városnak, a jogállása már korlátozottabb volt

–         adófizető város (már nem a római közigazgatás alá tartozik)

  A Római Birodalom  méretében minden elődjét meghaladta. Erejét, sikerét négy fő tényezőnek köszönhette:

–         politikai egységének (egységes vallás, közig., és jogrendszer)

–         fizikai, térbeli egység (szárazföldi utak kiépítése, és tengeri, hajózási útvonalak kialakítása)

–         társadalmi tényezők:

1. a társ. alappillére a széles réteggé duzzadt elit

2. a közp.-i irányítás helyi autonómiával való kombinációja

3. oszd meg és uralkodj -politika

– a gazdasági erő és politikai célok okos kombinálása a latifundiumok rendszerén keresztül

Az új városok és intézmények megtervezése mind-mind tudatos várospolitikára vall. Az új római városok magukon viselték a görög kultúra nyomait, a hellenisztikus város esztétikai rendje volt a minta számukra, de azt mind monumentalitásában, mind díszítettségében túl is szárnyalták. Sőt, új közintézményekkel gazdagították a várost, pl. közfürdőkkel, arénákkal.

 

Róma (a város) legfőbb jellemzői:

– Hatalmas méretével és burjánzó, szabálytalan és irányíthatatlan növekedésével nagyon elütött a római városok szerény méretétől, szabályos rendezettségétől. Az új városok 50 ezer lakosra tervezték, ugyanakkor Róma 1 milliós népességével kora megapolisza volt.

– A végletes ellentétek városa (hatalmas a kontraszt a nyomorgó plebejus városrész és a gazdag, pompázatos patrícius villanegyed között, és az egész bir. erényeinek és hibáinak tömörítvénye, lenyomata volt Róma, mely sűrítette és látványossá tette társadalmi és gazdasági ellentmondásait.

Hirdetés

– Egyoldalú, fogyasztó város, a meghódított területek többletterméke mind-mind ide áramlik (korrupt tisztviselők is gazdagodtak rajta, de még így is túl gazdag volt a város, polgárai henyélő élősködőkké váltak). Általánossá vált a pazarlás, nem csak egyéni, hanem társ.-i szinten is, 159 nap állami ünnep volt, majd további 93 nap szervezett játékok, lakomák, cirkuszi látványosságok (tul. kivégzések)

– Róma társadalma teljes egészében eltunyul, demoralizálódik, elkorcsosul (a plebejus réteg is).

– Ebben szerepe volt a latifundiumoknak is (a társ. differenciálódásának elindítói), versenyükkel tönkreteszik a kisbirtokot, létrehozzák a földtulajdon nélküli szabad római polgárok tömegét (a plebejus réteget), akiknek szabadságán és öntudatán kívül semmijük sem volt, és az állam eltartottjai lettek.

– A tömegszórakoztatás eszköze a cirkusz mellett az ingyenes közfürdő volt (népjóléti intézmény különböző hőmérsékletű medencékkel, gőzfürdőkkel, étteremmel, könyvtárral, szabad füves területekkel).

– Róma kimagasló eredményeket ért el műszaki területen is: vízvezetékek, föld alatti szennyvízcsatornák, kövezett utak építése, diadalívek, kapuk, paloták…

– A szemetet és a járványok áldozatait nyílt vermekben gyűjtötték össze a város körül mindenféle óvintézkedés nélkül, így hatalmas bűz és fertőzésveszély uralkodott a városban (tífusz, hasi hagymáz, kolera, malária, pestis).

– Hihetetlen tömegű és értékű művészeti és műszaki alkotást is felhalmozott a város.

– A város felnagyítva tükrözte a birodalom megoldatlan politikai problémáját.

 

A birodalom bukásának okai, jelei:

–         túlméretezettség, belső labilitás

–         élősdi város, dekadens lakók

–         a demoralizált, elégedetlen tömeg lázadással fenyeget

–         a tiszta erkölcsökhöz való visszatérés, a kereszténység igénye (illetve tiltása)

–         rossz higiénés viszonyok

–         kapcsolatrendszer hiánya a provinciákkal

–         a hódító háborúk leállása

–         ezzel párhuzamosan a rabszolgaellátás megszűnése

–         ellátási gondok a végtelen pazarlásnak köszönhetően

313  Constantinus: Milánói ediktum

395    Theodosius halála

 

A birodalom kettészakadása:

1.  Nyugat-Római Bir.       Ravenna központtal

2.  Kelet-Római Bir.          Konstantinápollyal

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close